Romániában a magyarellenes megnyilvánulások továbbra is jelen vannak mind a közéletben, mind a mindennapokban, amit a nagyváradi premontrei apát kilakoltatásának ügye és az FK Csíkszereda ellen kirótt fegyelmi bírság "aggasztó esete" is mutat - állapítja meg kedden közzétett hírlevelében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.

Az erdélyi magyar jogvédő szervezet a múlt heti történések kapcsán kijelenti: ezek az ügyek "nem csupán elszigetelt esetek, hanem rendszeresen előforduló, súlyos társadalmi problémákat jelentenek, amelyek hosszú távon aláássák a közösségek közötti bizalmat és együttélést".

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a nagyváradi bíróság csütörtöki, január 29-i, Fejes Rudolf Anzelm kilakoltatását elrendelő ítélete kapcsán rámutat: a premontrei apát kilakoltatásának ügye nyíltan jelzi a jogállami garanciák kiüresedését, valamint azt, hogy egy történelmi egyházi közösség intézményi autonómiája bármikor feláldozható politikai és gazdasági érdekek mentén.

"A jelenlegi helyzet lényege egyszerű és súlyos: egy működő egyházi rend vezetőjét jogerős döntésre hivatkozva el akarják távolítani saját rendházából, még azelőtt, hogy az alkotmányos, nemzetközi vagy egyházjogi kérdések érdemi vizsgálata megtörténhetne. Az eljárás gyorsasága, a jogorvoslati lehetőségek formális kezelése és a végrehajtás erőltetése politikai szándékra utal" - írják.

Kifejtik: a premontrei rend nagyváradi jelenléte "nem adminisztratív részlet és nem ingatlanhasználati kérdés", hanem több évszázados jogfolytonosság, közszolgálat, oktatási és lelkipásztori tevékenység, amely túlélte birodalmak, államformák és politikai rendszerek váltakozását. "Most viszont egy modern európai államban az a helyzet állt elő, hogy mindez nem jelent védelmet" - állapítják meg.

A jogvédő szervezet szerint nem állja meg a helyét a nagyváradi polgármesteri hivatal érvelése, miszerint "közérdekű beruházásra" hivatkozva félre lehet állítani egy működő egyházi közösséget. Figyelmeztetnek: ez az érvelés veszélyes precedenst teremt, azt az elvet, hogy a közérdekre hivatkozva bármely autonóm - egyházi, civil vagy kisebbségi - intézmény felfüggeszthető, kiüríthető, majd később "újradefiniálható".

"Ez az ügy messze túlmutat Nagyváradon. Azt az üzenetet hordozza, hogy a kisebbségi történelmi egyházak jogai nem strukturális jogok, hanem feltételes engedmények, amelyek bármikor visszavonhatók, ha útban vannak" - összegez a szervezet. Hozzáteszi: ez ellentétes az egyházi autonómiát, a kulturális örökség védelmét és a jogbiztonságot alapértékként kezelő európai normákkal.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat hírlevelében kitér az FK Csíkszereda futballklubra a magyar és székely jelképek használata miatt szerdán, január 28-án kirótt 25 312,50 lejes bírságra is, hangsúlyozva: ez újabb példája annak, amikor a sport keretein belül nyomást gyakorolnak a magyar kisebbségre. "A szankció indoklása formálisan fegyelmi jellegű, valójában azonban világos üzenetet hordoz: a magyar közösségi identitás nyilvános megjelenítése zavaró tényező" - mutat rá a szervezet.

Aláhúzza: a stadionban megjelenő magyar és székely szimbólumok "nem sértenek, nem uszítanak és nem provokálnak". "Ezek büntetése nem a rend fenntartását szolgálja, hanem a magyar jelenlét kiszorítását a nyilvános terekből, még ott is, ahol az történelmileg és társadalmilag természetes" - nyomatékosítja a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.

A jogvédő szervezet szerint a Román Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága által kiszabott pénzbírság mértéke "aránytalan és veszélyes precedenst teremt: azt az üzenetet közvetíti, hogy a nemzeti identitás megélése fegyelmi vétséggé tehető", ami a szervezet szerint nem sportszabályozás, hanem intézményes diszkrimináció.

"Az FK Csíkszereda ügye messze túlmutat a futballon. Arról szól, hogy engedjük-e, hogy a sport a gyűlölet és a megfélemlítés eszközévé váljon. Úgy gondoljuk, az identitás nem bűn, a szimbólumhasználat nem provokáció, és ezt nem lehet büntetéssel elhallgattatni" - összegzi álláspontját a jogvédő szervezet.

A hírlevél idézi Benkő Erikát, a szervezet igazgatóját, aki szerint a magyar szimbólumok használatának kérdése olyan szintű ellenkezésbe ütközik mind a román társadalom, mind a román hatóságok részéről, hogy ezen csak az segíthet, ha a nemzeti közösségek szimbólumhasználatát világos törvényi keretek rögzítik.