Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből, melyet pénteken ismertettek Kolozsváron.

A 2025-ös PISA-felmérésen immár másodszor volt a romániai magyar diákokra reprezentatív alminta, így az eredményekből a romániai magyar oktatás versenyképességére és egyéb jellemzőire is lehet következtetni.

Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója és Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója erre alapozva készítette el gyorsjelentését, melyben a magyar alminta eredményeit elemezték.

Ebből kiderül, hogy Romániában a magyar diákok jobb eredményeket értek el a teszteken román társaiknál, ellenben esetükben jelentősebb a visszaesés is. A romániai magyar oktatás a kis és közepes méretű városokban a legerősebb – hangzott el.

Romániában 2022-ben volt először a magyarul tanuló diákokra reprezentatív alminta a PISA-teszteken, a magyar gyerekek 2006 óta vannak jelen a mintában.

A 2025-ös felmérésen a romániai minta 7725 diák, a magyarul tanulókra reprezentatív minta 1093 diák volt. Romániából 323 iskola vett részt a felmérésben, ezek közül 64-ben magyar nyelvű oktatás is folyik.

A romániai magyar diákok eredményeinek elemzéséhez a kutatók a matematika, a szövegértés és a természettudomány tesztek eredményeit figyelték. Három csoportot – többségi diákok, kisebbségi nyelven tanuló diákok és többségi nyelven tanuló kisebbségi diákok – vizsgáltak.

A szempontok között az oktatási rendszer és nyelvi-kulturális reprodukció, a kisebbségi oktatás versenyképessége és a kisebbségi és többségi oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek szerepeltek. Utóbbi esetében azt figyelték, milyen mértékben határozza meg a származási háttér a diákok eredményeit, mely Románia esetében kiemelkedően magas volt.

Az oktatás nyelve kapcsán kiderült, hogy a magyar diákok 85 százaléka tanul anyanyelvén, ami csökkenést mutat a 2022-es 91 százalékos adathoz képest. Esetükben 100-ból 91 otthon nem magyarul beszél, hanem roma vagy román nyelven.

Az egyenlőtlenségeket figyelve a teszteredményekből a magyar diákok esetében is kimutatható, hogy valamelyest csökken szüleik gazdasági, társadalmi és kulturális státusa, főként az alsó középosztály közelít az alsó kategóriához.

Az oktatás versenyképessége szempontjából a magyarul tanulók tesztátlagai az országos arány fölött vannak. Ez a 2022-ben is tapasztalt tendencia megmaradt, de csökkenőben a különbség. A magyar diákok esetében a visszaesés is látványosabb. Azok a magyar diákok, akik nem anyanyelven tanulnak, sokkal gyengébben teljesítenek.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a kis és közepes városokban jóval erősebb a magyar oktatás, mint a román. A nagyvárosok főként szórványban vannak, a szakemberek ezzel magyarázzák az itteni gyengébb teljesítményt.

Hozzáteszik: a romániai magyar oktatásban jóval nagyobb a lemorzsolódás, így a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők már korábban kiestek. (MTI)