További hat hónapig még fenntarthatná Ausztria, Dánia, Németország, Svédország és Norvégia az ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzést, ezt követően azonban vissza kellene térni a schengeni rendszer rendes működéséhez az Európai Bizottság (EB) keddi javaslata értelmében.

A helyzet összességében ugyan stabilizálódni látszik, de még mindig jelentős számú menedékkérő tartózkodik Görögországban, az érintett uniós tagállamok – valamint a nem EU-, csak Schengen-tag Norvégia – ezért “elővigyázatosságból” utoljára még meghosszabbíthatnák belső határaik 2015-ben visszaállított ellenőrzését – tájékoztatott a brüsszeli testület.

A bizottság felszólított arra, hogy az átmeneti időszakban végzett ellenőrzések “célzottak és korlátozottak” legyenek, azokra csak végső lehetőségként kerítsenek sort. Továbbá sürgette a tagállamokat: vezessenek be “alternatív intézkedéseket”, hogy a belső határok ellenőrzése nélkül is fenn lehessen tartani az eddigi biztonsági szintet. Ezek között a határtérségben végzett arányos rendőrségi ellenőrzéseket és a nemzetközi együttműködés erősítését említették.

“Közös erőfeszítésinknek köszönhetően a külső határok erősebbek és biztonságosabbak. A közös munka révén lehetőség van a biztonság és a mozgásszabadság egyidejű megteremtésére. Ez azt jelenti, hogy hat hónap múlva visszatérünk a schengeni rendszer rendes, belső határellenőrzések nélküli működéséhez” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

A javaslatot még el kell fogadnia az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak.

A migrációs válságra való tekintettel vezettek be ellenőrzést

A schengeni övezeten belül több tagállam is ideiglenes ellenőrzést vezetett be a határain, tekintettel a migrációs válságra. A szabad mozgást biztosító schengeni megállapodás értelmében erre csak két évig van lehetőség a közrend vagy a biztonság komoly fenyegetettsége esetén.

Az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény nyomán jelentősen visszaesett az Európába érkezők száma, Görögországban viszont menedékkérők tízezrei rekedtek, az ideiglenes határellenőrzések eltörlése pedig a bevándorlók úgynevezett másodlagos mozgásának fokozódásához vezethet a szakértők szerint.

Az EU felfüggeszti az amerikai és kanadai állampolgárok vízummentességét

Ugyancsak kedden az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy az Európai Unió nem fogja felfüggeszteni az amerikai és a kanadai állampolgárok vízummentességét az uniós parlament azon állásfoglalása dacára sem, amelynek értelmében így kellene nyomást gyakorolni Washingtonra az EU tagállamaival szembeni vízumkényszer eltörlése érdekében.

Mint közölték, úgy vélik, az utóbbi évben tapasztalt előrehaladás tükrében a lépés jelen pillanatban nem lenne célravezető, mi több, ellenkező hatású lenne.

“A célunk továbbra is az, hogy teljes vízumviszonosságot érjünk el Kanadával és az Egyesült Államokkal. Türelmes diplomáciánk az utóbbi időben már kézzelfogható eredményeket hozott Kanadával, és erre törekszünk az Egyesült Államokkal is. A helyes út a stratégiai partnereinkkel folytatott párbeszéd, sínen vagyunk” – vélekedett Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság uniós állampolgárságért is felelős biztosa.

Az USA mellett még több tagállamot sújt vízumkötelezettség

Az Egyesült Államok a huszonnyolc uniós tagállam közül Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia, Kanada pedig Bulgária és Románia állampolgárait sújtja még mindig vízumkötelezettséggel.

Az amerikai törvények szerint azok az országok kerülhetnek a lehetséges vízummentesség listájára, amelyekkel szemben 3 százalék alatt marad a beutazási kérelmek visszautasításának aránya. Ez az öt érintett ország közül Bulgáriában volt tavaly a legmagasabb 17,3 százalékkal, de még a legkedvezőbb helyzetben lévő Ciprus esetében is 3,5 százalék volt.

Szigorítanak a határvédelmi intézkedéseken a svédek

Svédország megszünteti a Dánia felől érkezők személyazonosságának vizsgálatát, ugyanakkor szigorít más határvédelmi intézkedésein - jelentette be a svéd kabinet kedden.

“A biztonság fenntartása érdekében szükség van az ellenőrzésekre Svédország határain” – olvasható a stockholmi kabinet közleményében.

“A személyazonosság vizsgálatának megszüntetését a határellenőrzések állandó jellegű megerősítésével kell ellensúlyozni” – tette hozzá a dokumentum, amely szerint ilyen intézkedések megfigyelő kamerák telepítését és járművek röntgen vizsgálatát is magukba foglalják majd Svédország határain.

A kabinet emellett úgy döntött, hogy megerősítik a rendőrség és vámhatóság erőit a szóban forgó svéd-dán határszakaszon – mondta Anders Ygeman svéd belügyminiszter és Anna Johansson infrastruktúráért felelős miniszter közös sajtótájékoztatóján.

Kevésbé indokoltak a szigorú személyazonossági ellenőrzések a svédek szerint

Svédországba 2016 eleje óta csak személyazonosításra alkalmas okmánnyal lehet belépni az országot Dániával összekötő Öresund-hídon, valamint a dán és német kikötőkből érkező kompokon. Az érvényes okmányokkal nem rendelkezőket visszafordítják a hatóságok.

Ezek az ellenőrzések ma kevésbé indokoltak mára tekintettel arra, hogy fokozatosan elapadt a menekültáradat. A belügyminiszter szerint 80 százalékkal csökkent a Svédországba érkező illegális bevándorlók száma.

A 9,8 milliós Svédország 2014-ben 81 ezer, 2015-ben pedig 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. Tavaly az országba érkező illegális bevándorlók száma 29 ezerre csökkent, és ugyanennyire számítanak az idei évben is.

A svéd hatóságoknak komoly nehézséget jelentett a migránsáradat kezelése, és társadalmi feszültségek is keletkeztek. (MTI)