Az Európai Unió bővítési folyamatának reformjáról készült tervezet szerint az új tagállamok a csatlakozás után meghatározott időre lemondanának a vétójogukról azokban a kérdésekben, amelyekben jelenleg egyhangú döntés szükséges. Súlyos jogállamisági visszalépés esetén pedig uniós forrásokat is megvonhatnának tőlük – írja a 021.rs a berlini Table.Media értesüléseire hivatkozva.

A tervezet szerint a vétójogról való ideiglenes lemondást a csatlakozási szerződést kísérő külön nyilatkozatban rögzíthetnék. Ez azt jelentené, hogy az új tagállamok a tagság első időszakában nem akadályozhatnák meg egyedül azokat a döntéseket, amelyekhez az EU-ban jelenleg valamennyi tagállam beleegyezése szükséges. A javaslat célja, hogy egy nagyobb létszámú Unióban gyorsabbá és hatékonyabbá váljon a döntéshozatal.

A reformtervezet további biztosítékokat is bevezetne. Ha egy új tagállamnál egyértelmű jelei mutatkoznának a jogállamiság súlyos romlásának, az uniós alapértékek megsértésének, az EU-s pénzek nem megfelelő kezelésének vagy az Unió pénzügyi érdekei veszélyeztetésének, Brüsszel átmenetileg visszatarthatná az uniós forrásokat. A dokumentum lehetőséget adna arra is, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze az érintett ország szavazati jogának ideiglenes felfüggesztését az Európai Tanácsban és az EU Tanácsában – írja a Table.Media.

A tervezetet Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos készítette. A dokumentum címe várhatóan Bővítés előtti szakpolitikai felülvizsgálat lesz, és Kos szeptember 30-án tervezi bemutatni. A tervezet abból indul ki, hogy egy kibővített Európai Uniónak nemcsak több tagja lesz, hanem gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra is szüksége lesz.

Ennek részeként az EU ahol csak lehetséges, az egyhangúság helyett minősített többségi döntéshozatalra térne át. A 021.rs szerint ehhez az úgynevezett passerelle-, vagyis áthidaló klauzulákat használnák, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik a döntéshozatali szabályok rugalmasabbá tételét az uniós alapszerződések módosítása nélkül. Ez különösen a kül- és biztonságpolitika, egyes pénzügyi kérdések, a szankciók, az emberi jogok, valamint a közös biztonság- és védelempolitika területén lehet fontos.

A vétójog korlátozásának gondolata nem most jelent meg először. Marta Kos már korábban arról beszélt, hogy az újonnan csatlakozó országok bizonyos kulcsfontosságú területeken akár 5, 10 vagy 15 évig is speciális biztosítékok hatálya alatt maradhatnának. A 021.rs júniusban arról írt, hogy ezek célja annak biztosítása lenne: az új tagállamok a csatlakozás után is tartósan tiszteletben tartsák az uniós szabályokat és értékeket.

Korábban Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök is felvetette a gyorsított uniós integráció olyan modelljét, amelyben a nyugat-balkáni országok hamarabb kapcsolódhatnának be az egységes piacba és a schengeni térségbe, miközben kezdetben nem kapnának teljes vétójogot. Marta Kos azonban akkor jelezte, hogy a tagsághoz és a belső piachoz való csatlakozáshoz továbbra is komoly reformokra van szükség.

A mostani tervezet ugyanakkor ennél jóval tovább megy, mert már nem csupán a tagság előtti fokozatos integrációról szól, hanem arról is, milyen feltételek mellett működnének az új tagállamok a csatlakozás után. A kérdés különösen fontos lehet a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia számára, hiszen az EU bővítése várhatóan az októberi uniós csúcstalálkozó egyik kiemelt témája lesz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a szeptember 16-i, az Unió helyzetéről szóló beszédében is várhatóan kitér arra, hogyan kell felkészíteni az EU-t az új tagállamok fogadására.