Topolyán 1949-től 1959-ig tíz éven át működött hivatásos színház. A Járási Magyar Népszínház megalakulásának 70. évfordulója adta az alkalmat, hogy egy nem mindennapi tárlattal megemlékezzenek a színházról és a társulatról, ami ma már kultúrtörténelem.

A topolyai Járási Magyar Népszínház megalakulásának 70. évfordulója alkalmából szervezték meg a Vajdasági Színházmúzeum és Topolya Község Múzeumának közös tárlatát. A múzeumnak is otthont adó Kray kastélyban sokan voltak kíváncsiak a tárlat megnyitójára, melyen olyanok is megjelentek, akik még a 60 évvel ezelőtt megszűnt színház valamelyik előadását is látták, illetve a színtársulat még egyetlen élő tagja, a 90 éves Süveges Eta is jelen volt.

Az intézmény egy évtizedes történetét a tárlat korszerű eszközökkel szemlélteti. Az egykori társulat utolsó előadása a Néma levente volt és a folytonosság szellemében a Mara Amatőr Társulat tagjai, Rác Ejzler Evila és Bogárdi Zsolt egy részletet adott elő ebből a darabból. Oláh Tamás, a kiállítás társszerzője elmondta, hogy az egykori színház igazgatója, Dimitrijevics Mara nevét viselő amatőr társulat már most nagyobb múlttal rendelkezik, mint ameddig a járási népszínház létezett és ezek az amatőrök lényegében profi módon tudják kielégíteni a mostani közönség igényeit. Az is hozzátette, hogy igen csak izgalmas volt ennek a kiállításnak a létrehozása, ugyanis az előadásokból tárgyi emlékek egyáltalán nem maradtak fenn, sem a díszletekből, sem a kellékekből nem sikerült semmit sem felkutatni. Szerencsére azonban rengeteg fotó és képanyag őrzi az emlékét ennek a színháznak és azokból válogathattak. Különlegessé teszi a kiállítást, hogy megmaradtak a színháznak az egykori széksorai és azok bizony ott voltak az összes előadáson. A társulat azonban a környező falvakban, településeken is fellépett. Oláh Tamás mellett Bancsi Ildikó volt még a kiállítás társszerzője.

Dr. Virág Gábor helytörténész előadásából pedig az is kiderült, hogyan és miért alakult meg a színház és miért, milyen körülmények között szűnt meg, illetve, hogy mi lett a társulattal 1959 után. Sok érdekes részletet is elárult az egykori társulatról, produkciókról, a kor szelleméről. Itt játszottak például először vajdaságban Shakespeare darabot és amikor egy véletlen folytán a belgrádi angol nagykövetség munkatársai erről tudomást szereztek, azt írták, a „vajdasági farmerek Shakespeare darabokat adnak elő”.

A kiállításra látogatókat Pálfi Ervin és Kalmár Zsuzsa, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának színészei kalauzolták végig. Vastag Gazsó Hargita, Topolya Község Múzeumának vezetője elmondta, hogy egy barokk kastélyban nem volt könnyű a látványtervezőnek és a grafikusnak a dolga, hogy egy színháztörténeti kiállítást odavarázsoljon. Hét termen keresztül mutatják be kronologikusan a színháznak a történetét. A kiállításra látogatók egy öltözőbe is bekukkanthattak, a régi kosztümök másai is elkészültek a fotók alapján. A tárlat megrendezését támogatta a Szerbiai Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, a Foody Kft. és a CIHA Étterem. Együttműködő partner volt: az Újvidéki Színház, a Szabadkai Népszínház, a Vajdasági Rádió és Televízió, a Szerbiai Rádió és Televízió, Topolya Község Művelődési Háza és a Szerb Matica Könyvtára. A tárlat 2020 tavaszáig látogatható.