Kultúra
Szabadkai és magyarkanizsai alkotók munkái a Magyar Film Napja online vetítésén
Az új magyar filmet vajdasági alkotások képviselik
Betűméret:             

2018 óta április 30-a a Magyar Film Napja, amikor filmtörténetünk kezdeteire emlékezünk, illetve a magyar film történeti és kortárs gazdagságát ünnepeljük. Idén ismét kerek az évforduló, hisz 120 éve mutatták be az Uránia Tudományos Színházban, a mai Nemzeti Filmszínház elődjében az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot.

Ebből az alkalomból az Uránia a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatával és a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívummal együttműködve ünnepi műsorral jelentkezik online csatornáján április 30-án 17:30 és 19:30 között.

A vajdasági magyar film számára egyféle elismerés, hogy a vetítésre kerülő öt film közül csupán kettő újabb keletű, s mindkettő vajdasági alkotó munkája. A magyarországi filmünnep kerek évfordulóján, fontos pillanata, elismerése ez a vajdasági magyar filmművészetnek.

Bicskei Zoltán magyarkanizsai rendező Láttam (2019) című 20 perces kisjátékfilmjének ezen a vetítésen lesz a magyarországi ősbemutatója. A film szabad asszociációs belső utazás a szikes pusztaság óriáspódiumán. A pusztán regnáló Vak sétája és látomása a film keretjátéka, de valójában az egész film a genius loci rajza. A filmpoéma tisztelgés Huszárik Zoltán és Sára Sándor művészete előtt. A film operatőre a szabadkai származású K. Kovács Ákos, a zene Ittzés Gergely és Szabados György munkája.

A szabadkai Siflis Zoltán egy 2016-os filmje is bekerült a magyar film napja programjába. A kamerás emberek – A mozi, a kinematográfia úttörőinek története a Délvidéken című 50 perces szerb–magyar ismeretterjesztő film Lifka Sándornak és Bosnyák Ernőnek, a filmművészet két közép-európai úttörőjének az életét mutatja be. A két alkotó munkássága Bácskához, jelesül Szabadkához és Zomborhoz kötődik. Mindketten múlhatatlan érdemeket szereztek az első vándormozik, kőfilmszínházak, az első filmhíradók, az első magyar nyelven megjelent filmújság és a filmforgalmazás megalapozásával. A filmből az is kiderül, hogy Lifka kapcsolatban állt a budapesti Uránia Tudományos Színházzal. A film operatőre a szabadkai Raffai Csaba.

A két vajdasági alkotás mellett további három filmet lehet megnézni az ünnepi online vetítésen, amelyek még a 60-as, 70-es években készültek, de most felújítva kerülnek a nagyközönség elé.

Gyöngyössy Imre Férfiarckép (1964) című 9 perces dokumentumfilmjének operatőre Sára Sándor és Gaál István volt. A magyar új hullám egyik jelentős alkotója ebben a rövidfilmben falusi körzeti orvosként dolgozó édesapja lírai portréját rajzolja meg.

Kósa Ferenc Öngyilkosság (1967) című 24 perces kisjátékfilmjének operatőre szintén Sára Sándor volt, a forgatókönyvet pedig Csoóri Sándor és Kósa Ferenc közösen írta. Az alkotás a kilencévesen nyomorgó, szeretetre vágyó, öngyilkossággal kísérletező József Attila történetének felidézése, a költő novellájának adaptációja.

Tóth János Mozikép (1976) című 11 perces kísérleti filmetűdje a mozi hőskora, a képalkotás és a mozgóképkészítés aktusa előtt tiszteleg. A kamera mögött maga Tóth János állt, a film zenéjét pedig Szabados György szerezte.

A Magyar Film Napjának műfajilag sokszínű programja a magyar film ritkán látható történeti és kortárs értékeire kívánja felhívni a figyelmet. Az esemény a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.

A filmek ingyenesek, de megtekintésükhöz 0 Ft-os regisztrációs jegyet kell "vásárolni" az online-uranianf.jegy.hu oldalon.

N. E.
Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesült Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon. Az alkotás elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját a 33. Európai Filmek Palicsi Fesztiváljának versenyprogramjában. A nemzetközi filmkritikusi zsűri indoklása szerint a film szellemes...
2026. JÚLIUS 24.
[ 13:17 ]
A kiállítóteremben, ahol 2025 októberében követtek el ékszerrablást, sem tárlók, sem ékszerek nem lesznek a jövőben. A lopás óta zárva tartott galériából minden értéktárgyat eltávolítottak, ezzel az Apolló Galéria díszterem jellegű helyiséggé válik. Az el nem rabolt ékszereket hamarosan egy másik teremben...
2026. JÚLIUS 22.
[ 21:20 ]
Elhunyt Olivera Katarina, az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb és legsokoldalúbb művésze. A színésznő, énekesnő és írónő halálhírét a családja erősítette meg. Az Euronews Serbia beszámolója szerint Olivera Katarina 86 éves korában, rövid betegség után halt meg. Olivera Katarina a jugoszláv kultúra egyik...
2026. JÚLIUS 21.
[ 19:22 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó