Tegnap, szeptember 12-én emléktáblát avattak Óbecsén Pap József költő, műfordító, szerkesztő és orvos szülőházánál, a Hajduk Veljko utca 93. alatt. A centenáriumi megemlékezéshez kiállítás is kapcsolódik, amely még ma és holnap, szeptember 13-án és 14-én délután látogatható.

Száz éve, 1926. március 18-án született Óbecsén Pap József, a vajdasági magyar irodalom jelentős költője, műfordítója és szerkesztője, aki orvosként is hosszú pályát futott be. Születésének centenáriuma alkalmából pénteken emléktáblát avattak szülőházánál, a Hajduk Veljko utca 93. szám alatt, az ünnepi műsort pedig a költő életét és munkásságát bemutató tárlat egészítette ki. Az emléktábla állítását a költő gyermekei, Ilin-Pap Zsuzsa és Pap Dénes kezdeményezték.

Pap József általános iskolai tanulmányait Óbecsén végezte, majd a szabadkai gimnázium diákja volt. A belgrádi Orvostudományi Karon szerzett diplomát, később általános orvosként, majd az újvidéki klinikán bőrgyógyász szakorvosként és orvosi mikológusként dolgozott. Orvosi pályája mellett mindvégig jelen volt az irodalmi életben is.

A vajdasági magyar irodalomban a haiku egyik legfontosabb meghonosítójaként tartják számon. Bányai János egy 2008-as tanulmányában úgy fogalmazott, hogy a japán versforma „mifelénk” Pap József révén honosodott meg, és a költő élete végéig művelte ezt a szigorú, háromsoros formát.

Első önálló verseskötete, a Rés 1963-ban jelent meg, ezt követte többek között a Rendhagyó halászás, a Véraláfutás, a Jegy, a Hunyócska és a Kert(v)észének. 1963-ban és 1974-ben Híd Irodalmi Díjban részesült, később Szenteleky Kornél Irodalmi Díjjal, Életmű Díjjal és Bazsalikom Műfordítói Díjjal is elismerték. 1963-ban és 1964-ben a Híd folyóirat főszerkesztője volt.

Pap József munkássága nem először kerül a figyelem középpontjába szülővárosában. 2017-ben a Than Emlékházban rendeztek emlékestet tiszteletére, ahol Hózsa Éva tartott előadást, megzenésített Pap József-versek hangzottak el, és korábban ismeretlen kéziratokból, fényképekből és dokumentumokból is válogattak. A fennmaradt anyagok között olyan versek és verstöredékek is előkerültek, amelyek még a posztumusz Ráadás és maradvány című kötet szerkesztésekor sem voltak ismertek.

A centenárium alkalmából rendezett mostani tárlat Pap József sokoldalú életművét idézi fel: a költőt, az orvost, a szerkesztőt és mindenekelőtt azt az alkotót, aki a haiku tömör világát a vajdasági magyar líra saját nyelvévé tudta formálni.

Pap József 2005-ben, 79 éves korában hunyt el Újvidéken. Életműve azonban máig élő része a vajdasági magyar irodalomnak, és a szülőházán elhelyezett emléktábla mostantól Óbecsén is látható jele ennek az örökségnek.

A kiállítás szeptember 13-án és 14-én délután még megtekinthető az óbecsei helyszínen.