Szeptember 9-11. között, azaz a héten csütörtöktől szombatig zajlik a 69. Kanizsai Írótábor. A számos írótábori program mellett két kísérőrendezvényről is gondoskodtak a szervezők.

Csütörtökön 19 órakor lesz látható a Fedák Sári című monodráma a Művészetek Háza nagyszínpadán Szűcs Nellinek, a budapesti Nemzeti Színház művészének előadásában.

Dávid Zsuzsa rendező elmondása szerint az előadás azzal a céllal jött létre, hogy felelevenítse a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertesse a közönséggel nem mindennapi életének részleteit. Feltárja az igazságot és elégtételt szolgáltasson mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült.

Soha meg nem bocsájtható bűne a II. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát.

Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a „Te csak most aludjál, Liliom..." című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtötték össze. Elhangzanak még dalok leghíresebb szerepeiből, ezekkel is felidézve a magyar operett eme nagyasszonyának alakját.

Aki színpadon látta Őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Külön érdekesség a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, - Szűcs Nelli - személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét. Rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, fő hangsúlyainak megtalálásában, a koncepció tervezésében, kitalálásában.

Az írótábor másik kísérőrendezvénye a Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenye a Művészetek Háza nagytermében pénteken 19 órakor.

A kortárszenei hangverseny a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. Műsoron szerepelnek Márkos Albert: Tandori tételek szoprán hangra és vonószenekarra, Madarász Iván: Seol, Tallér Zsófia: O notte… - kamarakantáta Michelangelo Buonarotti versére, Mezei Szilárd: Tű, tő, tó című művei.

Közreműködik: Vajda Júlia – szoprán, Kosztándi Vonósnégyes (Kosztándi István – hegedű, Behán László Dezső – hegedű, Tuzson Edina – mélyhegedű, Kőrösi Györgyi – gordonka), Lanczkor-Kocsis Krisztina – fuvola, Tamás Péter – klarinét, Natalia Gorbunova – hárfa, Suhanyecz Szilárd és Laskai Krisztián Zsolt – ütő és a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Gyüdi Sándor.

A program szerzői, előadói azért tartják fontosnak, hogy a jelen valójában felettébb izgalmas zenéjét időről-időre műsorra tűzzék, mert ugyan mitől oldódna az előítélet, amely szerint a kortárs zene hallgathatatlan, ha maguk az előadók sem tesznek meg minden tőlük telhetőt a népszerűsítésére? A zenét „a magunk gyönyörűségére csináljuk, mert hiszünk benne" – mondja Ligeti György, s itt a „gyönyörűség” és a „hiszünk” számít. Élő, kortárs zeneszerző művét előadni azért előnyös, mert a szerző hozzá tud járulni a hiteles előadásmódhoz, hiszen élőszóban el tudja mondani, mi ihlette művének megkomponálására és melyik résznél mit képzel el, milyen hangulatot kíván sugallani. Egykor Bach, Haydn, Beethoven vagy Csajkovszkij is „kortársnak” számított, zenéjük a maguk korában kortárszene volt.

„Négy szerző. Négy különböző életút. Hármat a koncerten köszönthetünk, egyikükről azonban már csak megemlékezni tudunk. Ami közös bennük: a klasszikus zene talajáról indulva jutottak el az alkalmazott zene sokrétű mezejére” - olvasható a program ismertetőjében.