Siflis Zoltán Balázs Béla díjas dokumentumfilm rendező 1988 és 1991 között forgatta Temetetlen holtjaink című kétrészes dokumentumfilmjét. Az 1944-es vérbosszúról szóló alkotás eddig nem volt látható vajdasági televíziók műsorán. A Pannon Televízió vezetése most úgy döntött, hogy november 3-án és 4-én, azaz a héten szerdán és csütörtökön műsorára tűzi az alkotást. Mindkét napon 15 órai kezdettel kerül adásba a film.

A nézők egy kisebbségi közösségi tragédiájának lehetnek a tanúi a dokumentumfilm által. Annak a tragédiának, melyet a bácskai, bánáti és baranyai magyarság élt át 1944 őszén és telén, azokban a hónapokban, amikor Tito partizánjai magyarok ezreit végezték ki csak azért, mert magyarok voltak. Válaszul és bosszúból az 1942-es újvidéki razziára. Az ártatlanul elhurcoltakról és kivégzettekről évtizedekig nem lehetett beszélni, nyilvánosan senki sem emlegethette őket. Ebben a filmben vallottak először a szemtanúk, a hozzátartozók és a túlélők az atrocitásokról.

Siflis Zoltán örül annak, hogy végre a kisképernyőn is látható lesz az alkotás.

- Örülök, hogy végre, három évtized után, az itteni magyar nyelvű közszolgálati televízióban a vajdasági magyarság számára kiemelten fontos tabutéma képernyőre kerül. A forgatástól számítva 33 év telt el, az első nyilvános bemutató óta pedig, amelyre Zentán került sor az ottani színház teremben, 30 év. Megtörik tehát az elhallgatás itteni jege. Odaát, azaz az anyaországban a két legjelentősebb közszolgálati televízió, az MTV 1 és a Duna TV még a 90-es évek közepén, úgyszintén halottak napján sugározta, tűzte műsorára a filmet. A Temetetlen holtjaink volt az első úgynevezett teljes estés tényfeltáró dokumentumfilm, amely az 1944-45-ös, a partizánok által elkövetett magyarellenes, véres megtorlásokról szólt. A 2000-es években szintén sugározták ezt a filmemet is, mint a többi tabutémának számító filmet, mint például Ez egy inkvizíciót, a beszolgáltatásról szóló Nehéz idők címűt, amit a topolyai szociográfiai filmműhelyben forgattam, forgattunk.

A felvételeket nem akadályozta meg az akkori hatalom?

- Hangsúlyozom, saját SVHS technikával dolgoztunk, a feltárást, a terepi forgatást mi magunk, alkotók, szerzők pénzeltük. A Temetetlen holtjaink és az Ez egy inkvizíció film előkészítése és terepi forgatása titokban történt. Akkor még az anyaországtól nem kérhettünk, kaphattunk sem pályázati, sem más módon történő támogatást, sem a tartomány filmtámogatási forrásaiból. Idehaza pedig, ezeket a magyarságot érintő tabutémákat nem is lehetett volna megpályáztatni.

Az 1944-es tragikus események tanúinak emlékezetéből bomlott ki a szörnyű kép egy véres korszak ártatlan áldozatairól, akik jeltelen tömegsírokban fejezték be életüket anélkül, hogy tudták volna, ki­ért, miért kell bűnhődniük. Az írásos feljegyzések, dokumentumok, bár­mennyire precízek, részletesek volná­nak is, nem tudják visszaadni azt az ér­zelmi töltést, a tragikumnak, a fájdal­mas emlékezetnek azt a hatásfokát, amely az élő tanúvallomásokból: az összekulcsolódó kezekből, a sírástól el­torzult arcokból, a szenvedéseknek a vonásokba kövült örök barázdáiból árad, írta a Magyar Szó 1991 szeptemberében a filmről szóló első kritikák egyikében. Habár azóta eltelt három évtized, érdemes megnézni a filmet, hisz hozzá járulhat ahhoz, hogy közös tragédiánkat közösen fel tudjuk dolgozni.