Kultúra
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig
Betűméret:             

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó.

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük.

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő.

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől.

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története.

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri.

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó.

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás?

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig.

- Úgy tudom, Spanyolországban tananagy lesz a filmből.

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet.

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film?

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán.

Németh Ernő
“Nem lehetnek illúziónk afelől, hogy az előttünk itt élők is tapasztaltak már meg súlyos válságokat, de mégis nehéz felfogni és feldolgozni azt, hogy belátható időn belül, minden bizonnyal még a saját életünk során átalakul minden, amit megszoktunk, ami kényelmessé vált, amit magunkhoz tudtunk idomítani vagy épp ki...
2026. SZEPTEMBER 3.
[ 20:32 ]
Szeptember 3-a és 5-e között rendezik meg Magyarkanizsán a 74. Kanizsai Írótábort, amely ezúttal is irodalmi tanácskozásokkal, könyvbemutatókkal, képzőművészeti és színházi programokkal, valamint fiatal alkotók bemutatkozásával várja az érdeklődőket. A rendezvény csütörtökön 16 órakor kezdődik a Népkertben, az...
2026. SZEPTEMBER 2.
[ 13:51 ]
Jane Fonda amerikai színésznő és aktivista, valamint Gisèle Pelicot francia író és aktivista is az idei Diane von Furstenberg-díjak kitüntetettjei között van. A díjakat szeptember 3-án adják át Velencében, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idején. A 17. alkalommal odaítélt DVF Awards öt olyan nőt részesít...
2026. SZEPTEMBER 1.
[ 14:37 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó