Kultúra
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó.

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük.

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő.

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől.

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története.

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri.

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó.

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás?

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig.

- Úgy tudom, Spanyolországban tananagy lesz a filmből.

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet.

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film?

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Elhunyt Nino Cerruti divattervező - illusztráció
2022. JANUÁR 15.
[ 22:09 ]
Kicsik és nagyok egyaránt szeretik a keresztrejtvényeket. Jót szórakozunk a megfejtésükkel, s közben a tudásunk is bővül, de a logikánkat is fejlesztjük. Magyarkanizsán téli foglalkozásokat szerveztek a diákoknak, ami pénteken, a szünidő utolsó napján egy bajnoksággal zárult a Cnesa Oktatási és Művelődési...
2022. JANUÁR 14.
[ 14:02 ]
Az egykori zenei csodagyereknek, Ruth Slenczynskának új albuma jelenik meg. A 97 éves zongoraművész a lemezen Szergej Rahmanyinov és Frederic Chopin műveit játssza. A Decca kiadó tavaly kötött a lemezre szerződést a művésznővel, aki szombaton ünnepli 97. születésnapját, a lemez március közepén jelenik meg - írta...
2022. JANUÁR 14.
[ 12:31 ]
Újvidék ma, január 13-án, hivatalosan is belép az Európa Kulturális Fővárosa évébe, de a városban kialakult koronavírus-helyzet miatt szigorítottak a járványügyi intézkedéseken. Újvidék mellett a litvániai Kaunas és a luxemburgi Esch-sur-Alzette is Európa Kulturális Fővárosa lett. A vajdasági város ez alkalomból...
2022. JANUÁR 13.
[ 12:24 ]
Beolvasás folyamatban