Kultúra
Építészek, akik tisztelik a teret
Építészeti tárlat nyílt Magyarkanizsán
Betűméret:             

A magyar kultúra napja alkalmából magyar építészeti tárlat nyílt Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjainak munkáiból.

Létezik-e ma olyan modern magyar építészeti irányzat, amely jól felismerhető, akárcsak 100 éve a magyar szecesszió volt? - kérdeztük Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építészt és Tóth Vilmos magyarkanizsai építészt, az MMA levelező tagját.

Nehéz a kérdés, mondja Turi Attila:

- A századforduló építészetének a szecesszió, ami itt Vajdaságban körbe vesz minket, sajátos hangulatot is adott, mert megkülönböztethető volt például a budapesti szecessziótól. El kell azonban gondolkodnunk, hogy mitől is volt, van ez így? Melyek azok a formai, szerkezeti elemek, amelyek sajátságossá, helyi lelket kifejezővé teszi az építészetet? Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a modern építészet térhódításával ezek az egyedi jegyek eltűntek. Internacionális lett az építészet. Mi csak az un. fehér építészetet ismerjük, mint modern építészetet. Nem ismerjük az északi, skandináv, finn építészetet, aminek van helyi jellege. Szerintem nekünk az a dolgunk, hogy kikísérletezzünk, nem tudok másként fogalmazni, kiizzadjunk magunkból egy sajátságosan nemzeti építészetet. Ilyen volt a szecesszió, amelynek több fajtája is volt. Most egy semleges, se íze, se bűze, modern építészet az uralkodó, amely könnyen iparosítható.

- Makovecz Imre jó úton járt, hogy kialakítson egy újabb magyar stílust?

- Szerintem az ő munkásságára tudunk építeni. Makovecz Imre folytatója Kós Károlynak, Lechner Ödönnek, azoknak az embereknek, akik egy magyar formanyelvet akartak kifejleszteni. Ez régi, elfeledett tartalmakat tud feleleveníteni, például népművészeti mintákat, nem visszapingálással, hanem strukturális elemzéssel, ami nóvum lehet a világban. Úgy gondolom, hogy Makovecz Imre egy stílusteremtő építész volt, s nagyon kevés ilyen van a világon. Ez a stílus nála hangsúlyozottan egy gondolkodásforma, s nem formai játékoknak a világa mindamellett, hogy ebből a mély tartalomból egy felismerhető formavilág keletkezik. Mindenhol felismerik az épületeit, s felismerik az enyémeket is, azt mondják, hogy olyan makoveczes. Pedig nem azokat a formákat használom, de valószínűleg az épületek arányrendszere, a ritmusváltások, remélem, hogy az eleganciájuk, ezt fejezi ki. Ezt kell nekünk megtalálnunk, s a keskeny úton végig menni, hogy az ipari előregyártást, a különböző gazdasági érdekeket, jogi környezetet figyelembe véve megtudjuk az elképzeléseinket valósítani.

- Ehhez a kutatómunkához a külhoni magyar építészek mit tudnak hozzátenni?

- Nagyon érdekes dolog, hogy a századforduló elképesztő magyar kultúrája, az erről a vidékről jött. Nem Budapesten született, hanem Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, ezekről a helyekről érkeztek az emberek. Mindig megtermékenyítő erőt tud adni ez a hely, amit sajnos ma perifériaként érzékelünk, holott nem az, hanem őrzője egy olyan dolognak, ami valójában egy tégely, amelyben összeolvadnak a kultúrák, amelyben a megértés másféle módon mozog, mint kvázi a centrumban. Ettől tud nagyszerű és élő lenni. Ez az, amit e vidék és annak építészete , meg Tóth Vilmos akadémikus úr hozzá tud adni a magyar kultúrához.

- Merre tart a magyar építészet? A modern vagy a hagyományos utat követi? - kérdezzük immár Tóth Vilmostól.

- Ami a népi építészetet illeti, vannak itt olyan építészek, akiknek a szellemisége, gondolkodása közel áll a népi építészethez, sőt arra alapozzák a munkáikat. Vannak, akik a modernista irányzathoz tartoznak. Az építészet midig valamiféle dualista dolog volt. Voltak, akik újdonságra törekedtek, s voltak, akik követtük a hagyományokat. Én is hasonlóképpen gondolkozok, mint jónéhányan, a kiállító építészek közül. Vajdaságban ugyanakkor nagyon sokan vannak olyanok, akik a modernista megoldásokat választják. Lehet, hogy könnyebb nekik így. Lehet, hogy a gyártók megkörnyékezik őket, hogy építsenek be új építőanyagokat...

- Ha kap egy felkérést, akkor szíve szerint melyik irányzathoz fordul?

- Ahhoz, amely tiszteletben tartja a régit. Ennek szellemében is terveztem, de ma már nem praktizálok. Nyugdíjba vonultam és kevesebb megbízást kapok. Az itt kiállított anyagok is, akár modernisták, akár régi szellemiségűek, kapcsolódnak a helyhez. Olvasgattam éppen az idézeteket, amiket az építészek ráírtak a pannóikra. Főleg az a gondolkodás jellemzi őket, hogy tisztelni kell a teret, tisztelni a megbízót, belevinni a munkába az alkotókedvet, s alázattal hozzányúlni a dologhoz. Tehát, akár modern, akár régi építészeti hagyományokon alapuló épületet, beleilleszkedjen ebbe a térbe. Ez jellemző mindegyik kiállítóra, s ezért is tagjai a Magyar Művészeti Akadémiának.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ada Község Önkormányzata és a Vadvirág Hagyományápoló Kör – a Szentháromság Római Katolikus Plébánia, Ada Község civil szervezetei és művelődési, oktatási intézményei, továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet támogatói és szakmai partnersége mellett –...
2024. MÁRCIUS 25.
[ 15:21 ]
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja - tudatta a család vasárnap az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Eötvös Pétert türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után...
2024. MÁRCIUS 24.
[ 13:17 ]
Sziveri János emléknapot rendezett tegnap a költő nevét viselő Művészeti Színpad, immár 31. alkalommal gyűltek össze a költő ismerősei, tisztelői, hogy születésnapjához közeledve emlékezzenek rá. Két helyszínen koszorúztak. Elsőként Sziveri János mellszobránál mondott méltató beszédet Mák Andrea, a muzslyai...
2024. MÁRCIUS 24.
[ 11:55 ]
Beolvasás folyamatban