A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében az oromhegyesi Faluházban szombaton tartották meg a XXX. Gazdag Ág hagyományőrző rendezvényt, amelyen 8 községi és 2 községen kívüli művelődési egyesület mutatkozott be. Mint három évtizede minden évben, a csapatoknak egy adott témát kellett bemutatniuk a színpadon, de az előcsarnokban kialakított kiállítóterükön is. A téma ezúttal a szerelem volt, a szerelmi szokások a kisgyermekkortól egészen a házasságig.

A tíz csapat a Boldogasszony Anyánkat énekelve vonult be a Faluház nagytermébe, majd sorakozott fel a színpadon. Bata Ildikó műsorvezető elsőként a megjelent vendégeket köszöntötte, akik között ott volt Hajnal Jenő és Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke illetve alelnöke, Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község elnöke, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Balla Lajos-Laci, Oromhegyes helyi közössége tanácsának elnöke és Vajda Attila, a helyi Arany János Általános Iskola igazgatója is. A jelenlévők ezt követően egyperces néma felállással adóztak a rendezvényt útjára indító Bajúsz Teréz oromhegyesi magyartanárnő, a Gazdag Ágat életük végéig segítő Búrány Béla és Bodor Anikó népzenekutatók valamint az időközben elhunyt résztvevők emlékének.

Megnyitóbeszédében Koncz Lázár, a szervező Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta, hogy a ma már az MNT kiemelt jelentőségű rendezvényeként számon tartott Gazdag Ág a három évtited alatt bebizonyította létjogosultságát és életképességét. A Gazdag Ág nem egy egyszerű hagyományőrző rendezvény, hanem olyan, amelyre akár hónapokat is kell készülniük a csapatoknak, s közben ők is tanulnak, kutatómunkájuk jóvoltából formálódik, alakul, bővül ismereteik tárháza.

„Az első Gazdag Ágat 1987 decemberében szerveztük meg. Akkor még mi sem gondoltuk, hogy egyszer majd megérjük a harminc éves évfordulót, de most nagyon örülünk ennek, hiszen rendezvényünk bebizonyította, hogy szükség van rá. Harminc éven keresztül sikerült megmozgatnunk községünk magyar művelődési egyesületeit, de községen kívülieket is, akik kivétel nélkül rendszeres résztvevői rendezvényünknek. Bajusz tanárnő eredetileg az idősebb műkedvelők téli szórakozására szánta ezt a rendezvényt, hiszen ők voltak azok, akik ki-kimaradtak a művelődési eseményekből, de már az első után rájött, hogy ez a rendezvény több annál, így már a második Gazdag Ág kezdett hasonlítani arra, ami ma is valójában. Azon már adtunk feladatot a csapatoknak, mégpedig a családfa készítését. Voltak, akik tényleg gyönyörű családfát készítettek el, és itt kiemelném saját művelődési egyesületemet is, hiszen az oromhegyesiek családfáján– kiváló segítőik jóvoltából – nem kevesebb, mint 320 név szerepelt, ráadásul a saját unokám volt a 320., aki két héttel korábban született. Természetesen nem egyszerű dolog minden évben más és más témát találni, ezen belül pedig az adott témát úgy szétdarabolni a csapatok között, hogy ne ismételjék egymást, de Bata Ildikó és Bálint Klára oromhegyesi magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusok személyében most is vannak olyan segítőink, akik ezt meg tudják oldani minden alkalommal.”

A köszöntő szavak után az oromhegyesi kis néptáncosok összeállításának tapsolhatott a közönség, majd Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere köszöntötte a jubiláló rendezvényt, amely mára a község egyik legjelentősebb művelődési eseményévé nőtte ki magát.

A tíz csapat színpadon lévő tagjai 4-4 percet kaptak összeállításuk bemutatására, válaszolniuk kellett villánkérdésekre is, majd egy népdallal kellett befejezniük a prezentációt. Azokat, akik túllépték a rendelkezésükre álló időt, harsány kakaskukorékolás figyelmeztette, hogy lejárt a négy perc, abba kell hagyni. Egyes csapatok a gyerekszerelem hajdani megnyilvánulásait, mások az egykori udvarlási szokásokat vagy éppen az eljegyzés hagyományait mutatták be a színpadon, ki szövegkörnyezetbe, ki hangulatos jelenetbe burkolva, ami gyakran előcsalta a nézőkből a jóízű nevetést is.

A Nagy Abonyi Ágnes és Búrány Katalin néprajzkutatókból és Szerda András népzenészből álló szakmai zsűri a 4 perces beszámoló mellett értékelte az elhangzott népdalokat és anekdotákat, a villámkérdésekre adott válaszokat és persze a kiállítást is, ami nem csak korabeli dokumentumokból, eszközökből, szerelmes levelekből, képeslapokból, keszkenőkből vagy más emléktárgyakból állt, hanem az egykoron eljegyzéskor vagy az udvarlás során, netán házasságkötés alkalmából szokásos házi süteményeket, kalácsokat is felvonultatta. A megjelentek természetesen meg is kóstolhatták ezeket a finomságokat.

A zsűri értékelése szerint a legjobb összteljesítményt a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület csapata nyújtotta, amiért 68 pontot kapott, egy ponttal megelőzve a házigazda illetve 2-2 ponttal a magyarkanizsai és a ludasi egyesületek csapatait. A további sorrend: Horgos, Martonos, Adorján, Völgyes, Kispiac és Orom műkedvelőinek csapata. A csapatok által mutatott teljesítmények között csak árnyalatnyi különbségek voltak, amit a kapott pontszámok is hűen tükröznek. A műkedvelők alapos és körültekintő munkát végeztek a felkészülés során, mert bizony nem volt könnyű sem fellelni, sem felidézni azokat az egykori szokásokat és a hozzájuk kapcsolódó emléktárgyakat vagy dokumentumokat, amelyeket ma már csak az idősebb műkedvelők őrizgetnek emlékeikben és otthonaikban.

Az eredményhirdetést követően a jubileumi Gazdag Ág résztvevői közös vacsorán, majd késő éjszakába nyúló vidám mulatságon vettek részt.

Bödő Sándor