A nyár végén két összetéveszthetetlen pókfaj felnőtt egyedeivel találkozhatunk az ország fátlan területein. A darázspókok a legnagyobb hazai pókok közé tartoznak, és alighanem a leglátványosabbak is. Az emberre veszélytelen óriások a hálószövés mesterei.

A darázspók (Argiope bruennichi) és a karéjos keresztespók (Argiope lobata) színmintázata és testalakja eltérő, valójában azonban közeli rokonok. Mindketten a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartoznak, melynek tagjai a „klasszikus” kerekhálókat szövik: a függőlegesen álló, növények közé kifeszített, ragadós fogóspirálból és nem ragadós küllőkből álló szerkezet a tervezés és a kivitelezés csodája az állatvilágban. Míg a keresztespókok zöme éjszaka aktív, és nappalra inkább elbújik, a darázspók és karéjos rokona nappali állatok: a legnagyobb hőségben feszítik ki csapdájukat a magasabb kórókkal tarkított fátlan gyepekben. Fonalaik olyan erősek, hogy nagytestű, más hálókból könnyen kiszabaduló zsákmányt, például rúgkapáló sáskákat is megtartanak.

A stabilimentum szerepe máig vitatott. Eleinte azt hitték, erősíti, stabilizálja a hálót (innen a neve), de kiderült, hogy a stabilimentum alig kapcsolódik magához a fogóhálóhoz, tehát erősíteni sem tudja. Mivel visszaveri az ultraibolya sugárzást, felteszik, hogy vonzza a zsákmányállatokat. Mások szerint a nagyobb állatok figyelmét felhívja a háló jelenlétére, így azok inkább kikerülik ahelyett, hogy belegabalyodva szétszaggatnák. A hálók ugyanis annál alacsonyabban vannak a gyepben, hogy például egy nyúl átbújhasson alattuk.

Ismét mások azt bizonygatják, hogy a stabilimentum vonzza a hímeket; a karéjos keresztespókokon végzett egyik spanyolországi vizsgálat szerint több hím kereste fel azoknak a nőstényeknek a hálóit, amelyeket stabilimentum díszített. Azt is megfigyelték, hogy a pók rezegtetni kezdte a stabilimentumot, amikor emberi kéz közelített a hálójához.

Lehet, hogy a hófehér hímzésnek ezek a feladatai nem is zárják ki egymást, hanem a stabilimentum az adott helyzettől függően tölti be a megfelelő szerepet.

(National Geographic nyomán)