Bár sokáig úgy vélték, hogy az alfa-gal szindróma szinte kizárólag Észak-Amerikában fordul elő, az orvosok figyelmeztetnek, hogy ez a szokatlan allergiás rendellenesség más kontinenseken is terjed – és most Szerbiában is azonosították az első eseteket.

„Az alfa-gal szindróma az IgE-típusú ételallergiák egyik fajtája” – magyarázta Aleksandra Vukov allergológus az Euronews megkeresésére. „Akkor alakul ki, amikor egy kullancs, amely nyálában alfa-galt – egyfajta cukormolekulát – hordoz, ezt bejuttatja az emberi szervezetbe. Az immunrendszer ekkor ellenanyagokat kezd termelni, ami allergiás reakciót vált ki.”

A tünetek a kullancscsípést követő egy-három hónap elteltével jelentkeznek, miután az érintett vörös húst vagy bizonyos tejtermékeket fogyasztott – jellemzően csak 3–6 órával az étkezés után. A leggyakoribb jelek a hasi fájdalom, bőrtünetek (például csalánkiütés), duzzanatok, sőt anafilaxiás sokk is. A tünetek késleltetett megjelenése megnehezíti az ok azonosítását és az étrenddel való összefüggés felismerését.

A szindrómát először 2002-ben írták le az Egyesült Államokban, azóta Európában, Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is jelentettek eseteket, és becslések szerint világszerte emberek milliói élnek vele. A szakemberek szerint a kórkép ismeretének hiánya késlelteti a diagnózist, ami súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Az orvosok képzése mellett a lakosság tájékoztatása is kulcsfontosságú – különösen a kullancscsípés elleni megelőző intézkedésekről: hosszú ujjú ruházat és hosszú nadrág viselése természetben, a test átvizsgálása szabadban tartózkodás után, valamint a tünetek figyelmes követése.

„Kullancsok nálunk is vannak, és nincs okunk feltételezni, hogy az alfa-gal szindróma ne lenne jelen itt is” – figyelmeztet Vukov. – „A lényeg, hogy időben cselekedjünk.”