Mintegy tízmilliárd forintnyi beruházással vasbeton szerkezeteket gyártó üzemet hoz létre egy magyar-szerb tulajdonú építőipari vállalat Dunavecsén – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A tárcavezető az MZ Precast Kft. alapkőletételi ünnepségén vett részt, ahol arról tájékoztatott, hogy a magyar-szerb tulajdonú építőipari cég tízmilliárd forintnyi beruházással vasbeton szerkezeteket gyártó üzemet hoz létre Dunavecsén, amihez a kormány 2,4 milliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő az első ütemben hatvanöt új munkahely létrejöttét.

Leszögezte, hogy az elérhető legmodernebb termelésirányítási rendszert és leghatékonyabb építészeti megoldásokat fogják alkalmazni, és a létesítmény szinte kizárólag napenergiával fog működni, ez pedig hozzájárul hazánk környezetvédelmi célkitűzéseihez.

Arra is kitért, hogy Bács-Kiskun vármegyében az elmúlt tíz év során felére csökkent a munkanélküliség, miközben az ipari termelés több mint megduplázódott, évi 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra nőtt.

„Ez szerintem nem független attól a ténytől, hogy a kormányzat támogatásával ezen tíz év alatt itt 131 nagy beruházás jött létre 1700 milliárd forintnyi értékben, és több mint 11 ezer új munkahelyet hoztak létre ezáltal” – vélekedett.

Szijjártó Péter az utóbbi tizenöt évet Magyarország újraiparosításaként jellemezte, amelynek folyamán letették egy erős gazdaság alapjait, megteremtették Európa legberuházásbarátabb környezetét többek között a kontinens legalacsonyabb adóival.

„És létrehoztunk egy olyan gazdasági környezetet, amelyben egyrészt megéri dolgozni, másrészt pedig megéri munkahelyeket teremteni. Ebben a másfél évtizedben strukturálisan alakítottuk át nem csak a felsőoktatási rendszert, hanem a középfokú szakképzést is, annak érdekében, hogy mindenki birtokába kerülhessen a tudásnak, amely szükséges ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképes tudjon lenni” – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy mára gyakorlatilag teljes a foglalkoztatás, az ipari termelés értéke pedig tíz év alatt a kétszeresére emelkedett, a 2014-es 25 ezer milliárd forintról 53 ezer milliárd forintra.

Kifejtette, hogy ehhez arra volt szükség, hogy még a legnagyobb nehézségek közepette is megdöntsék a beruházási rekordokat. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy a magyar gazdaságát megerősödését tanúsítja, hogy tavaly és idén darabszámra a legtöbb beruházást a kormány támogatásával már a hazai vállalatok hajtották végre.

„Ugye korábban a német, az amerikai, aztán a kínai, a dél-koreai vállalatok hozták a legtöbb beruházást ide az országba. Ez beruházási érték szempontjából még ma sincs másként, de ha darabszámra nézem, akkor ebben az elmúlt két esztendőben már a magyar vállalatok hajthatták végre a legtöbb beruházást a kormány pénzügyi támogatásával” – fogalmazott.

A miniszter rámutatott, hogy 2014 óta 1120 magyar cég beruházását támogatta a kormány 600 milliárd forint értékben, amivel összesen 2400 milliárd forintnyi beruházást generáltak.

„A folyamatos beruházási rekordok oda vezettek, hogy mára Magyarország európai gyártási központtá vált. De mivel ma a világban hatalmas változások zajlanak, (…) ezért folyamatosan olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy mindig Magyarországon érje meg a legjobban beruházni” – figyelmeztetett.

Végül tudatta, hogy ezért is döntöttek úgy, hogy élnek azzal a lehetőséggel, amely az Európai Bizottság azon döntése nyomán jött létre, hogy a környezetet kímélő gazdasági növekedés érdekében létrejövő beruházások esetében 350 millió euróig nem kell brüsszeli jóváhagyás a beruházások támogatásához.

Emellett pedig – mint kiemelte – könnyítettek a kutatás-fejlesztési beruházások támogatásán úgy, hogy a magyar vállalatok szélesebb köre váljon jogosulttá, illetve folytatják a céges adóterhek csökkentését is. (MTI)