A kormány három olyan ukrán katonai vezetőt tiltott ki, aki a kényszersorozásért felelős - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón az MTI tudósítása szerint.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány szomorúan vette tudomásul, hogy folytatódik a kényszersorozás Kárpátalján. A miniszter az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására hívta fel az ukrán hatóságok figyelmét a kormány nevében.

Emlékeztetett arra, hogy "tavaly Sebestyén József honfitársunk halt bele a kényszersorozásba", most pedig egy szívbeteg, az ukrán sorozóbizottságok által is többször alkalmatlannak nyilvánított magyar ember lett áldozata ennek.

Ez egy megtámadott, háborúban álló országban is elfogadhatatlan - hangsúlyozta, jelezve: a magyar kormány "különösen kényes" arra, ha a kárpátaljai magyarság jogait veszik semmibe.

Elmondta, döntöttek három olyan katonai vezető kitiltásáról, aki a kényszersorozásért felelős. Az európai normákkal is ellentétes az, ami történt, ezért a schengeni övezetből történő kitiltásokat is elrendelete a kormány - közölte.

Gulyás Gergely rámutatott: "ezt az Ukrajnát akarják már 2027-ben beléptetni az Európai Unióba", nekik akar az EU több ütemben összesen 1500 milliárdos támogatást adni, amit hitelnek próbálnak meg álcázni. Ezért is kiemelt fontosságú a nemzeti petíció - tette hozzá.

A miniszter közölte, a magyar álláspont mindig is egyértelmű volt: Magyarország elítélte az orosz támadást, befogadta az Ukrajnából menekülőket, humanitárius segítséget nyújtott. De az is mindig világos volt , hogy Magyarország a béke pártján áll, a lehető leggyorsabban tűzszünetet és békét akar Ukrajnában.

Világossá tettük azt is, hogy ez "nem a mi háborúnk, nem vagyunk hajlandóak katonákat és fegyvereket küldeni és nem fizetünk Ukrajnáért" - fogalmazott.

Úgy összegzett, mindezt az európai politikában érvényesíteni kell és az ehhez szükséges erős felhatalmazást a nemzeti petíció és a választás adhatja majd meg.

Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, több millió családhoz érkezik a napokban magasabb fizetés a januári bérek utalásával.

Elmondta, a minimálbéremelés, a közszféra béremelése, családi adókedvezmények emelése és további adómentességek is hatályba léptek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány kétszer ötven százalékkal emelte meg, azaz megduplázta a családi adókedvezményt: tavaly július 1-jével, illetve idén január 1-jével. Közölte azt is, a háromgyerekes édesanyáknak tavaly novembertől, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyáknak pedig 2026 év elejétől nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük.

Értékelése szerint világos rendszer ad ki a szabályozás: 25 év alatt senkinek nem kell szja-t fizetnie, ahogy a 30 év alatti egygyermekes édesanyáknak sem, a 40 év alatti kétgyermekes anyák sem fizetnek szja-t, míg a három- vagy többgyermekes édesanyák egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót.

Hozzátette, a céljuk az, amit meg is fognak valósítani, hogy jövő évtől az 50 év alatti kétgyermekes édesanyák se fizessenek szja-t, majd a későbbiekben a 60 év alattiak sem, és a végül egyetlen kétgyermekes anya sem fizet majd szja-t.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a minimálbér 322 ezer forintra emelkedett. Ez a 16. legmagasabb minimálbér az EU-ban - mutatott rá.

Kifejtette, a minimálbérrel kapcsolatos statisztikák ugyanakkor nem adnak valós képet, mert Magyarországon kétszintű minimálbér van, míg az országok nagy többségében ez nem így van. Magyarországon a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, az ugyanis 700 ezer emberre, míg a minimálbér alig több mint 200 ezer emberre vonatkozik - részletezte, közölve azt is, a garantált bérminimumot figyelembe véve Magyarország jobban áll a statisztikában.

Szólt arról is, januártól átlagosan 10 százalékkal nőtt a tanárok, óvodapedagógusok bére, így az átlagkeresetük 936 ezer forintra nőtt, vagyis ebben a ciklusban több mint megduplázták a tanári béreket. A kulturális, szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók 15 százalékos béremelése egy fontos, bár önmagában nem elegendő lépés, amelyet a jövőben folytatni kell - tette hozzá.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a közszféra dolgozóinak rendelkezésére álló egymillió forintos otthontámogatást közel 150 ezren igényelték eddig.

Már 75 ezren nyújtottak be pályázatot az otthoni energiatároló programra - közölte a miniszter, jelezve, hogy a kormány meg fogja emelni az eredetileg 100 milliárdos program keretösszegét.

Hozzátette: a pályázati időszak lezárultával, március 15. után döntenek a támogatási keret emelésének összegéről.

Hangsúlyozta: a 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással a kormány célja, hogy minél többen legyenek képesek nemcsak termelni, hanem tárolni is a napenergiát, és ennek köszönhetően érdemben tovább csökkentsék a családok energiakiadásait - mondta a miniszter.

Bejelentette, péntektől kézbesíti a postás a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét.

Gulyás Gergely elmondta: azoknak a nyugdíjasoknak, akik banki átutalást kértek, február 12-én utalják a február havi nyugdíjat, egy nappal később pedig a 13. havit és a 14. havi nyugdíj első részletét.

Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatott: az elmúlt héten több mint 43 milliárd forint összegben adtak át beruházásokat Magyarországon.

Számos gazdaságfejlesztési beruházás valósult meg - mondta, kiemelve ezek közül a 100 százalékban magyar tulajdonú, zöldség-gyümölcs gyorsfagyasztással foglalkozó Agrosprint Zrt. 9 milliárd forintos beruházását, amelyhez a kormány 3,5 milliárd forintos támogatást biztosít. A kapacitásbővítést, digitalizációt és automatizációt célzó fejlesztés a cég két telephelyen, Karcagon és Nyírlugoson valósult meg.