Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban - jelentette ki Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján, csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren. A miniszterelnök a nemzeti lobogó felvonása után mondott beszédében a magyarság szívére nehezedő kősziklaként beszélt Trianonról; óriási eredményként értékelte a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaállításáról szóló megállapodást és bírálta a felvidéki magyarokat sújtó Beneš-dekrétumokat.

Magyar Péter kiemelte: a magyar nemzet nemrég ítéletet mondott a megosztottság fölött, a gyűlölet és a félelemkeltés fölött. Kimondta, hogy sokkal több köt össze bennünket magyarokat, mint ami elválaszt, hogy a szeretet és a béke erősebb a hatalmi játszmáknál. A magyarok összefogtak egymással és egymásért. "Megvédtük a szabadságunkat, a becsületünket, az emberségünket, a hazánkat" - fogalmazott.

Úgy folytatta: arra adtak felhatalmazást a magyarok, hogy újra egyesítsék a nemzetet, hogy olyan közjogi méltóságok képviseljék az országot, akik valóban kifejezik a nemzet egységét, nem hallgatnak, amikor meg kell szólalni, kiállnak az elesettek, a rászorulók, a magára hagyottak, a megtámadott gyermekek mellett. Akik nem hagyják szó nélkül azt sem, ha egy külföldi politikus magyar hősöket gyaláz és a sírjukat tapossa, és nem hagyják, hogy bárkit is kirekesszenek a nemzetből - mutatott rá.

Ünnepi beszédében felidézte, hogy 1920. június 4-én 10 órakor a trianoni diktátum aláírásának időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és a hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, bezártak az üzletek, megállt az élet.

A magyar történelem legnehezebb pillanata 106 évvel később is kősziklaként nehezedik a szívünkre - fogalmazott, kiemelve: a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának. Hiába szeretett volna a nemzet egésze egy büszke, erős, teljes országban élni - mondta.

Rámutatott: az őseink mindent megpróbáltak a lehetetlennek tűnő helyzetben, Sopronban és környékén az emberek demokratikus jogaikat gyakorolva fogtak össze. Balassagyarmaton pedig az életüket adták azért, hogy továbbra is ehhez a csodálatos országhoz tartozhassanak. Hős volt minden magyar ember, aki akár egy szóval, akár egy szavazattal, akár fegyverrel az élete árán küzdött a hőn szeretett hazájáért - fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette: egy vesztes világháború és a Nagy-Magyarország megcsonkítása után azonban nem ért véget a balsors. A trianoni katasztrófa után még következett a magyarok százezreinek életét követelő világháború, a doni katasztrófa, a holokauszt, a kitelepítések és az évtizedeken át tartó kommunista terror - sorolta.

Rámutatott: az 1989-es rendszerváltással Magyarország és mi magyarok egy új esélyt kaptunk. Esélyt arra, hogy begyógyítsuk a nemzet szívén húzódó sebeket, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, hogy végre a magunk urai legyünk, de az ország vezetői sokáig, ahelyett, hogy éltek volna a kapott lehetőséggel, inkább visszaéltek vele. A magyar nemzet viszont nemrég azt mondta, elég - fogalmazott.

Magyar Péter hangsúlyozta: egy olyan országot kell építenünk, ahol nemcsak mi szeretjük a hazánkat, hanem a hazánk is viszontszeret minket. Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdeke mellett, ugyanis nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van- mutatott rá.

Ki kell állni azon felvidéki honfitársaink mellett, akiktől még ma is a Benes-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont - emelte ki. Évente még ma is százas nagyságrendben történnek ilyen, az európai értékeket és jogrendet sárba tipró események. És aki ezt kritizálni meri, azt börtönnel fenyegetik - nehezményezte.

"Értjük és érezzük a felelősségünket. Minden magyarnak meg kell adni a jogot ahhoz, hogy büszke legyen a magyarságára, használhassa a gyönyörű nyelvünket" - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy szerdán óriási eredményt ért el Magyarország: hosszú idő után végre a kárpátaljai magyar kisebbség is megkapja azokat az alapvető jogokat, amelyek mindenkit meg kell illessenek.

Megőrizhetik és fejleszthetik nyelvi, vallási önazonosságukat, hagyományaikat, gyarapíthatják és méltón őrizhetik gazdag kulturális örökségüket, végre kifejezhetik magyarsághoz tartozásukat nemzeti szimbólumainkkal, nemzeti ünnepeink megtartásával, politikai jogaik magyar nyelven történő gyakorlásával, saját nyelven tanulhatnak és intézhetik majd ügyeiket a hivatalokban - sorolta az eredményeket.

Hozzátette: a nemzetiségi iskolák tanulói ünnepségeiken elénekelhetik majd a magyar himnuszt, használhatják a nemzeti lobogót. Az iskolai adminisztrációt megtehetik majd magyar nyelven, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják, magyar nyelven vizsgázhatnak. A jövőben magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. Az ukrán fél garanciát vállalt arra is, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat.

Mintegy százezer magyar ember, magyar honfitársunk kapja vissza az alapvető jogait és a reményt arra, hogy átadhatja az identitását, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott - jelentette ki a miniszterelnök.

A magyar nemzet tudja, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner - mondta a kormányfő.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország "a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos". Jó viszonyra van szükségünk a minket körülvevő országokkal, az utóbbi években azonban ez nem volt mindig így, megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel, a visegrádi négyekkel (V4) is - mutatott rá.

Június 23-án azonban felélesztjük ezt a hosszú, évszázadokra visszanyúló szövetségi rendszert is, mert Budapest fog helyszínül szolgálni a V4-ek miniszterelnöki találkozójához - fogalmazott a kormányfő.

Ahhoz, hogy Magyarország méretén túl tudja az érdekeit érvényesíteni, szükség van a V4-ekre, sőt a kormány azon dolgozik, hogy még több ország csatlakozzon ehhez a történelmi szövetséghez, legyen szó akár Ausztriáról, Szlovéniáról, Romániáról vagy Horvátországról, vagy akár egy olyan nagyhatalomról, mint Németország.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az erős Magyarországhoz erős Közép-Európára van szükség. A térség stabilitása és együttműködése nemzeti érdeket szolgál. Hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország hangja erősebb legyen a nemzetközi térben, hogy az ország erősebben álljon ki magáért és a polgáraiért, éljenek bárhol a nagyvilágban. Ez a valódi szuverenitás - szögezte le a kormányfő.

A magyar nemzet ereje abban áll, hogy egyszerre képes megőrizni történelmi emlékezetét és közös jövőt építeni - jelentette ki. "Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, ott dobban a Londonban dolgozó munkásban, a csíkszeredai pedagógusban, az ungvári édesanyában, a soproni édesapában és a balassagyarmati kisgyermekben" - fogalmazott.

Honfitársaim, magyarok, köszönöm, hogy együtt vagyunk és köszönöm, hogy együtt is maradtunk - mondta a miniszterelnök, aki azzal zárta beszédét, hogy "Isten áldja Magyarországot, Isten áldjon minden magyart szerte a nagyvilágban".

A nemzeti összetartozás napja alkalmából katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót az Országgyűlés épülete előtt a Kossuth Lajos téren a miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelenlétében.

A rendezvényen a többi között jelen volt Karácsony Gergely főpolgármester, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tarr Zoltán társadalmi Kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Bujdosó Andrea, a Tisza Párt országgyűlési frakciójának vezetője, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály is.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, ahol az I. világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.

A békediktátum eredményeképpen a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.