Magyarország jövője a szabad és demokratikus Európában van, az 1956-os forradalom öröksége pedig ma is irányt mutat a magyar nemzet számára – hangsúlyozta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A kormányfő a Parlament előtti Kossuth Lajos téren elmondott beszédében a szabadság, a nemzeti függetlenség, az összefogás és a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét emelte ki.

Magyar Péter szerint 1956 egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyarok egyértelműen kifejezték, milyen jövőt szeretnének országuknak. Úgy fogalmazott, Magyarország nem lehet olyan ország, amely folyamatosan Kelet és Nyugat között sodródik, hiszen a forradalom résztvevői hetven évvel ezelőtt világosan állást foglaltak a szabadság és a demokrácia mellett.

„Magyarország nem kompország, nem sodródhat megállíthatatlanul Kelet és Nyugat között” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarok 1956-ban egyértelműen választottak: a szabad, demokratikus Európához kívánnak tartozni.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak erős, önálló és megbízható nemzetként kell részt vennie a nemzetközi együttműködésben. Olyan ország megteremtését nevezte célnak, amely szövetségeseivel egyenrangú félként működik együtt, miközben megőrzi saját érdekeit és önállóságát.

Beszédében arra is kitért, hogy a következő évtizedek kihívásaira csak felkészült, a jövőbe tekintő társadalom adhat megfelelő válaszokat. Ehhez szerinte bátorságra, tudásra és annak felismerésére van szükség, hogy az ország sorsáért minden magyar közös felelősséget visel.

Magyar Péter az 1956-os forradalmat a magyar történelem egyik legfontosabb erkölcsi örökségének nevezte. Kijelentette, hogy a szabadságért életüket áldozó mártírok küzdelme nem volt hiábavaló, és meggyőződése szerint a forradalom ismert és névtelen hősei büszkék lennének a mai Magyarországra.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy 1956 követelései nem kizárólag a politikai szabadságról szóltak. A forradalom résztvevői olyan országot szerettek volna, ahol az emberek munkáját megbecsülik, ahol mindenki szabadnak érezheti magát a saját hazájában, és ahol a családok bizalommal tervezhetik a jövőjüket.

„Ezt az örökséget visszük tovább, amikor olyan országot építünk, ahol a szabadság mellé tisztes megélhetés, megbecsülés és lehetőség jár” – fogalmazott.

Magyar Péter szerint a szabadság és a társadalmi jólét nem választható el egymástól. A demokratikus jogok mellett annak is jelentősége van, hogy az emberek munkájukból tisztességesen meg tudjanak élni, biztonságban nevelhessék gyermekeiket, és legyen lehetőségük saját életük alakítására.

A miniszterelnök beszédében a nemzeti összetartozás fontosságát is hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a nemzeti jelképek, a magyar történelem és az 1956-os forradalom emlékezete minden magyar közös öröksége, függetlenül attól, hogy ki milyen politikai vagy világnézeti meggyőződést vall.

Úgy fogalmazott, senkit sem lehet kizárni a nemzeti közösségből pusztán azért, mert másként gondolkodik a világról. A zászló, a címer, a kokárda és a forradalom emléke egyaránt összeköti a magyarokat, és olyan értékeket képvisel, amelyek túlmutatnak a mindennapi politikai különbségeken.

A kormányfő különleges képpel érzékeltette 1956 történelmi jelentőségét. A forradalmat olyan állócsillaghoz hasonlította, amelynek fénye a diktatúra évtizedein keresztül is tovább ragyogott, és nemzedékről nemzedékre öröklődött.

Mint mondta, ez a fény a budapesti utcáktól a legkisebb magyar falvakig, majd a vasfüggönyön túlra, távoli kontinensekre is eljutott. A magyar forradalom híre olyan emberekhez is elért, akik korábban alig ismerték Magyarországot, a szabadságért folytatott küzdelem azonban számukra is érthető és fontos üzenetet hordozott.

„Ez a fény túlragyogott a diktatúra évtizedein, elért új nemzedékekhez, új évszázadba, sőt, az új évezredbe is” – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette, hogy 1956 öröksége a nagyszülőktől a szülőkön át a mai nemzedékekhez jutott el, és a következő generációk számára is megőrzendő érték marad. A forradalom története szerinte minden korszakban másként szólítja meg az embereket, de alapvető üzenete változatlan: bátorságot ad a cselekvéshez, hitet az összefogáshoz és erőt a szabadság megőrzéséhez.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar történelem tanulságai a mindenkori politikai vezetők számára is felelősséget jelentenek. Szerinte az ország szabadságának és függetlenségének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie, a nemzeti érdekek képviselete pedig hosszú távú gondolkodást és következetességet kíván.

Magyar Péter beszédének visszatérő gondolata az volt, hogy 1956 egyik legfontosabb eredménye az összefogás erejének felismerése. A forradalom megmutatta, hogy a magyar társadalom különböző csoportjai közös célok mentén is képesek együtt cselekedni.

A kormányfő szerint ezt a tapasztalatot a későbbi történelmi események sem törölhették el. A szabadságért folytatott küzdelem emléke tovább él, és arra emlékeztet, hogy a közös jövő alakításában minden nemzedéknek megvan a maga feladata.

A Kossuth téri ünnepségen Magyar Péter ezért nemcsak a hetven évvel ezelőtti eseményekre tekintett vissza, hanem a következő évtizedek feladatairól is beszélt. Hangsúlyozta, hogy 1956 örökségének továbbvitele olyan Magyarország építését jelenti, amely egyszerre szabad, független, demokratikus, és polgárai számára tisztességes megélhetést, megbecsülést és lehetőségeket biztosít.