A szabadság és a nemzeti függetlenség megőrzésének fontosságát hangsúlyozták a Fidesz és a KDNP közös, pénteki megemlékezésén Budapesten, a Bem téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján. A felszólalók a történelmi események felidézése mellett a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről, a nemzeti összetartozásról és a Terror Háza Múzeum jövőjéről is beszéltek.

A rendezvény délután fél három előtt kezdődött Szűcs Gábor fideszes országgyűlési képviselő, az esemény házigazdájának köszöntőjével, majd a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt, közölte az MTI.

Szűcs Gábor a Bem téren felállított színpadon, egy „Szabad Magyarországot” feliratú pulpitus mögött mondta el beszédét. Felszólalásában párhuzamot vont az 1956-os forradalom előtti időszak és a jelenlegi magyarországi politikai helyzet között. A képviselő szerint a szabadság megőrzése ma is közös feladat, és a társadalomnak ki kell állnia demokratikus jogai mellett.

Beszédében a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működését is bírálta, amelyet az egykori Államvédelmi Hatósághoz hasonlított. Szűcs Gábor szerint fennáll a veszélye annak, hogy az intézményt politikai célokra használják fel. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Az április 12-i választási eredményre utalva közel két és fél millió támogatóról beszélt, és arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg összetartásukat.

A megemlékezésen különleges pillanatot jelentett, amikor gyermekei kíséretében színpadra lépett Hankó Balázs felesége, és felolvasta a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos ügyben letartóztatásban lévő volt innovációs és kulturális miniszter levelét.

Hankó Balázs levelében politikai indíttatásúnak nevezte fogva tartását, és azt állította, hogy a nemzeti és keresztény kultúra melletti kiállása miatt került börtönbe. Arra kérte támogatóit, hogy továbbra is tartsanak össze, és segítsenek abban, hogy álláspontja minél több emberhez eljusson. Az összetartozás jelképeként piros-fehér-zöld karkötő viselésére, valamint esténként kilenc órakor közös imára buzdított.

A rendezvényen felszólalt Áder János korábbi köztársasági elnök is, aki az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a magyarok szabadságküzdelme megingatta a szovjet birodalmat, és az egész világra hatással volt.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője beszédében az 1956-os forradalom örökségét a magyar nemzeti identitás és függetlenség megőrzésével kapcsolta össze. Úgy fogalmazott, hogy a forradalom hősei katonai értelemben vereséget szenvedtek, áldozatuk azonban hosszú távon hozzájárult a magyar szabadság megteremtéséhez.

A frakcióvezető szerint az 1956-os események egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szabadság és a nemzeti függetlenség elválaszthatatlan egymástól. Hangsúlyozta, hogy a magyar történelem során a szabadságot újra és újra ki kellett vívni, majd meg kellett őrizni.

„Mi pontosan tudjuk, kik vagyunk és meg is akarunk maradni annak, akik vagyunk: magyaroknak, a szabadság nemzetének” – jelentette ki Bóka János.

A politikus szerint az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a magyar nemzet olyan közösség, amelyet a közös történelem, a kultúra és a szabadság iránti elkötelezettség köt össze. Úgy vélte, a nemzeti önrendelkezés megőrzése napjainkban is alapvető feladat, amelyért minden nemzedéknek felelősséget kell vállalnia.

Bóka János a jelenlegi politikai helyzetet is bírálta. Azt állította, hogy a kormány intézkedései veszélyeztetik az ellenzék működését és a politikai szabadságjogokat. Kifogásolta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, valamint az ellenzéki politikusokat érintő eljárásokat. Véleménye szerint egy demokratikus országban biztosítani kell a politikai véleménynyilvánítás és a pártok szabad működésének feltételeit.

A frakcióvezető az Európai Unióval való kapcsolatokra is kitért. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak meg kell őriznie önálló döntéshozatali képességét, és saját nemzeti érdekei mentén kell alakítania jövőjét. Bírálta a Parlamentben rendezett ünnepi díszülést is, amelyen több európai vezető vett részt. Elmondta, hogy a Fidesz–KDNP inkább lengyel és olasz politikai szövetségeseivel emlékezik meg a forradalomról.

Bóka János szerint a következő évek komoly kihívásokat tartogatnak a politikai közösségük számára, ezért különösen fontosnak nevezte az összetartást és a közös értékek megőrzését.

„Építsük együtt a szabadság köreit, emeljük együtt magasra a szabadság zászlóját” – fogalmazott beszéde végén.

A megemlékezésen felszólalt Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum leváltott főigazgatója is, aki elsősorban az 1956-os forradalom történelmi emlékezetének megőrzéséről beszélt.

Schmidt Mária szerint a forradalom hőseinek példája ma is fontos, mert arra emlékeztet, hogy a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vállalt áldozatok hosszú távon is meghatározhatják egy ország történelmét.

A történész aggodalmát fejezte ki a Terror Háza Múzeum tervezett átalakítása miatt. Állítása szerint felmerült az intézmény bezárása, kiállításainak átrendezése, valamint a kommunista diktatúra áldozatait és felelőseit bemutató történelmi anyagok felülvizsgálata. Schmidt Mária arra szólította fel a jelenlévőket, hogy álljanak ki a múzeum jelenlegi történelmi szemléletének megőrzése mellett.

Beszédében felidézte Wittner Mária egykori 1956-os szabadságharcos emlékét is, aki egy különleges, lyukas magyar zászlót ajándékozott a Terror Háza Múzeumnak. A zászló közepébe Krisztus arcát hímezte, ezzel is kifejezve a forradalomhoz és a keresztény hithez fűződő kapcsolatát.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a történelmi emlékezet megőrzése nemcsak az intézmények, hanem az egész társadalom közös feladata. Úgy fogalmazott, hogy azokban a közösségekben, amelyek nem feledkeznek meg hőseikről, a következő nemzedékek is találhatnak követendő példákat.

A Fidesz–KDNP megemlékezésére megtelt a budapesti Bem tér, ahová az 56 Lángja Alapítvány által szervezett zászlómenet résztvevői is megérkeztek. A felvonulók pénteken délelőtt a Műegyetem rakparttól indultak, és a szervezők tájékoztatása szerint egy 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászlóval, valamint székely zászlóval tisztelegtek az 1956-os forradalom hősei előtt.

A zászlómenetet azután hirdették meg, hogy a békemeneteket korábban szervező Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szeptemberben közölte: egyelőre korainak tartja az október 23-ra tervezett Békemenet megrendezését.

A Bem téri rendezvényen így a hetven évvel ezelőtti forradalom hősei előtti tiszteletadás mellett a nemzeti függetlenség, a politikai szabadságjogok és a történelmi emlékezet megőrzése került a középpontba. A felszólalók közös üzenete az volt, hogy 1956 örökségét a következő nemzedékek számára is tovább kell adni.