Barackfa

(Szöveg: Fenyvesi Ágnes, Bársony Bálint, Rieger Attila)

Álmodtam egy barackfáról,

ami alatt mindenki táncol.

Veled álltam egy hatalmas körben,

a puha fűben, egy harmatos réten.

A kezeink összeérnek,

A talpaink egymásra lépnek,

szemünkben a boldogság fénye ég.

Álmodtam egy barackfáról,

ami alatt mindenki táncol.

Veled álltam egy hatalmas körben,

a puha fűben, egy harmatos réten.

Állj be Te is a körbe!

Táncolj, ahogy hajt a véred,

érezd, hogy a föld szíve dobban veled, mert

mind egyek vagyunk!

Érik már a barack,

áldott föld gyümölcse.

Ha rosszmájú lennék, azt mondanám: Értem, miért hárman írták a dal szövegét, mert egy ember ennyi blődséget képtelen volt összehordani! De maradjunk a tényeknél.

1. A „dal” története

„Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!” (Részlet Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica előszavából)

Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, a XX. századi népzenekutatás úttörője hitt a közös éneklés léleknemesítő erejében. A zene nonverbális kommunikációs eszköz: ahová a szavak már nem érnek el, oda a zenén keresztül vezet az út. A dal megérinti az ember lelkét, vigasztalni tud, képes örömet fakasztani maga körül és saját maga számára. Kodály Zoltán máig vitathatatlan zenepedagógiai elképzeléseinek középpontjában az éneklés közösségi élményének megélése áll.

A fenti gondolatot tükrözi a nemzeti összetartozás napja alkalmából komponált zenemű, amelyhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ismert énekesek közreműködésével készíttetett klipet az MTVA együttműködésével.

Az Összetartozás dalának zeneszerzője Bársony Bálint, aki gyermekkórusra komponálta a játékos, fülbemászó dallamvilággal rendelkező darabot, de üzenete korosztálytól függetlenül mindenkinek szól. Az Összetartozás dalával szeretnénk kifejezni mindazt, amit a szívünkben érzünk, de szavakkal elmondani nem tudunk. A dal közös éneklésre buzdít, amellyel átélhető a közösséghez tartozás örömteli élménye, valamint kifejezhető a nyelvéből, zenéjéből, kultúrájából erőt és értéket merítő magyarság nemzeti megújulása, összetartozása.

Az Összetartozás dalában közreműködik az MR Gyermekkórusa, szólót énekel Csizmadia Anna népdalénekesnő. A dalban feltűnik több, tehetségkutató versenyből ismertté vált fiatal művész is, akik örömmel tettek eleget a felkérésnek, hogy előadásukkal tolmácsolják a nap központi üzenetét. Antal Timi, Bencsik Tamara, Baricz Gergő és Kállay-Saunders András énekesek szerepvállalása az Összetartozás dalában is mutatja: bárhol szülessünk is a világban, a közös nyelv, a közös kultúra mindenhol és mindenkor összeköt bennünket. A dalban közreműködik továbbá Gergely Éva énekesnő, és természetesen a szerző, Bársony Bálint is látható és hallható az Összetartozás dalának klipjében.

A dalból készült videoklipet a nemzeti összetartozás napján sugározzák majd a közszolgálati médiumok csatornái. Június 4-én 18 órától a dal felcsendül a szabadkai Szent Teréz-templomban.

Az Összetartozás dalának első bemutatására a 2013. május 22-i sajtótájékoztató alkalmával került sor az Akvárium Klubban.

Ez a http://nemzetiosszetartozas.kormany.hu/az-osszetartozas-dala-2013 honlapon olvasható, de amit leírhatok: az itt olvasható értékelés nem tükrözi az én véleményemet!

A fenn leírtakból egy-két dologra nem kapunk választ. Pl.: 1. Ki és mikor kezdeményezte a dal megszületését?, 2. Ha azt szerették volna az illetékesek, hogy a dal valójában is „az összetartozás dala” legyen, nem kellett volna egy nyilvános pályázatot kiírni, esetleg felkérni a Magyarországon és az utódállamokban élő legismertebb zeneszerzőket és költőket, hogy alkossák meg saját változatukat, majd a legsikerültebbeket „megmérettethették” volna a közvéleménnyel (mondjuk, egy TV-adás keretében, hogy a nézők SMS-szavazatukkal véleményt nyilvánítsanak róluk)? Mivel e kérdésekre nem tudjuk a válaszokat, így bárkiben felmerülhet a gyanú: Valami „mutyi” volt már megint a háttérben, ezt a dalnak nevezett valamit „le szeretnék nyomni a kisemberek torkán”!

Amit biztosan állíthatok, mivel jelen voltam egy összetartozás-napi megemlékezésen/ünnepségen, hogy a dal nem aratott osztatlan sikert, a megjelentek többségének csak úgy egyszerűen nem tetszett, valahogyan nem találták a „a játékos, fülbemászó dallamvilággal rendelkező darabot”, sem pedig a szöveg „korosztálytól függetlenül szóló” üzenetét (de erről a 2. pontban).

2. A szövegről ezt-azt

Barack: Többfajta nyári és őszi gyümölcs gyűjtőneve (http://hu.wiktionary.org/wiki/barack).

Kajszibarack: A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

_{Rendszertani besorolás}

_{Ország: Növények (Plantae)}

_{Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)}

_{Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)}

_{Rend: Rózsavirágúak (Rosales)}

_{Család: Rózsafélék (Rosaceae)}

_{Nemzetség: Prunus}

_{Alnemzetség: Prunus}

_{Fajcsoport: Armeniaca}

_{Faj: P. armeniaca}

_{(http://hu.wikipedia.org/wiki/Kajszibarack)}

Több forrást is ellenőriztem, és a kajszibarackfa törzsének magasságára (fajtától függően) 60 cm és 140 cm közötti értékeket találtam. Azért is hiszek ezeknek az adatoknak, mivel falun élek, ahol van (ha nem is sok) sárgabarackfa, azok alatt pedig nemhogy táncolni, de kiegyenesedve állni sem lehet.

Őszibarack: Az őszibarack vagy őszibarackfa (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack.

_{Rendszertani besorolás}

_{Ország: Növények (Plantae)}

_{Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)}

_{Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)}

_{Rend: Rózsavirágúak (Rosales)}

_{Család: Rózsafélék (Rosaceae)}

_{Nemzetség: Prunus}

_{Faj: P. persica}

_{(http://hu.wikipedia.org/wiki/Őszibarack)}

Több forrást is ellenőriztem, és az őszibarackfa törzsének magasságára (fajtától függően) 40cm és 80 cm közötti értékeket találtam. Azért is hiszek ezeknek az adatoknak, mivel falun élek, ahol van (ha nem is sok) őszibarackfa, de tőlünk nem messze, Horgoson és környékén annál több található, azok alatt pedig csak térdelve lehet elhelyezkedni.

Ezeknek az adatoknak ismeretében (bárkinek lehet költői szabadsága) azt állítani, hogy a barackfa alatt mindenki táncol, csak úgy elképzelhető, ha mindenki törpe (növésű), esetleg minden (magyar) ember már szellemmé vált.

„A talpaink egymásra lépnek” – Megeshet, hogy nagyon korlátozott a képzelőerőm, de ezt a mondatfoszlányt úgy tudom csak értelmezni, hogy a) legalább két ember egymással szemben fekszik, eközben pedig talpaikat összeértetve úgy tesznek, mintha lépdelnének, b) az egyik ember kézen áll, a másik pedig annak talpán helyezkedik el, így együtt „bicikliznek”.

„szemünkben a boldogság fénye ég” – Nagyon gátol ennek a megértésében az, hogy fizika-kémia szakos tanár vagyok a megszerzett oklevelem alapján, így a relativitás mellett sok mindent megtanultam az ok-okozati összefüggésről is. Ezek alapján bizton merem állítani, hogy ok egyedül az égés lehet, aminek (lehet) a következménye a fény (is).

E pár észrevétel már elegendő, hogy olyat állítani a szövegről: az „üzenete korosztálytól függetlenül mindenkinek szól”, nemcsak óriási bátorság (és botorság), hanem az egyszerű emberek sima „átverése”. Különben is zsigerből ellenzem, hogy valaki (hatalmi pozícióból) megmondja nekem, hogy mit olvassak, mit lássak, mit halljak, mit érezzek, azt hittem, az ilyen hozzáállás (ha Szerbiában nem is, de) Magyarországon már régen a múlté.

3. Kik is énekelnek?

Engem nem zavar, hogy a zeneszerző énekel, az sem, hogy a döntéshozók egyik államtitkárának a felesége is dalol (miért ne énekelne az, aki tud?), de a Duna TV, a TV2 és az RTL Klub tehetségkutatóin feltűnt tehetségek énekeltetése (vajon mennyiért?), attól félek, az ellenkező hatást váltotta ki: nem a tehetségeknek sikerült a tárgyalt dalt népszerűsíteni, hanem a tehetségek népszerűségének a kárára szolgált a dal megjelentetése.

4. Közízlés, mi is az?

Az emberek általában a saját kárukon tanulnak. Itt mégsem ez történt, pedig a 2013-as A Dal rendezvényen a szakértők és „szakértők” hiába ajánlották a közönségnek, hogy mit kellene szeretniük, azok bizony mégis ByeAlexra és dalára, a Kedvesemre adták tömegesen a voksukat (azt, hogy jól döntöttek, ByeAlex malmői szereplése bizonyította). Itt már egészen másról volt szó, mindenfajta választási lehetőség nélkül tálalták a Barackfa című dalt, azzal az üzenettel: ezt kell szeretned! Ami biztos: én nem szeretem. De hiszem, hogy egy közvélemény-kutatás eredménye azt bizonyítaná, a magyar nemzethez tartozók többsége hasonló véleményen van.

*

Eddig már igencsak sok vélemény megjelent a Barackfa című dalról, remélem, valami újat is le tudtam írni, de jó lenne, ha minél többen elmondanák a véleményüket, mivel valakik azt merik állítani, ez a nemzeti összetartozás dala!

Balla Lajos