Nem a Koszovóval való viszony rendezése az egyetlen előfeltétel Szerbia Európai Unióba vezető útján, üzente Johannes Hahn uniós bővítési biztos.

A jogállamiság, az alapjogok és a jó irányítás terén szükséges reformok végrehajtása a bővítési folyamat középpontjában marad, tette hozzá.

„Az, hogy az Európai Uniónak erősebbé és szilárdabbá kell válnia, mielőtt bővülhet, semmiféleképpen sem veszélyezteti a tagjelölt országokkal való munkánkat” – nyilatkozta Hahn a Novostinak.

A kérdésre, hogy Szerbia mekkora eséllyel válhat 2025-ig tagállammá, Hahn azt válaszolta, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke többször is világosan megfogalmazta, hogy egyetlen ország sem csatlakozhat addig az EU-hoz, amíg nem oldja meg a nyitott bilaterális kérdéseket.

„Szerbia esetében ez azt jelenti, hogy le kell zárnia és tartósan alkalmaznia kell a jogilag kötelező erejű megállapodást Pristinával. De engedjék meg, hogy tisztázzak még egy dolgot. Úgy tűnik, hogy sokaknak, köztük a politikusoknak is, az a benyomásuk, hogy a Koszovóval kapcsolatos megoldás az egyetlen előfeltétel Szerbia EU felé vezető útján. Ez nem így van. A jogállamiság, az alapjogok és a jó irányítás terén szükséges reformok végrehajtása a bővítési folyamat középpontjában marad” – szögezte le Hahn.

A bővítési biztos nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor számít a Belgrád és Pristina közötti végleges megállapodásra, sem az esetleges határmódosítással kapcsolatos kérdésre, leszögezve, hogy az EU nem találgat a jogilag kötelező erejű végleges megállapodás lehetséges elemeiről.

Kiemelte azonban, hogy az EU teljes mértékben támogatja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, a végleges megállapodás pedig megvalósítható, fenntartható és valós megoldást jelent a nemzetközi joggal és az uniós vívmányokkal összhangban, írja a Tanjug.