Szerbia 2019-ben kismértékben, de haladást ért el az emberi jogok védelme terén a Human Rigtsh Watch (HRW) nonprofit szervezet legújabb, emberi jogokról szóló jelentése szerint.

A jelentésben rámutatnak azokra a területekre, amelyekben gyorsabb fejlődést várnak el, ideértve az Európai Unió közvetítésével zajló Belgrád és Pristina közötti párbeszéd fennakadását.

A szerbiai bíróságokon a háborús bűncselekmények tárgyalása nagyon lassan zajlott, és nem történt kellő mértékű előrelépés a menekültek és áttelepített személyek problémáinak hosszú távú megoldásában sem, véli a HRW.

A nonprofit szervezet szerint továbbra is bizonytalan az újságírók helyzete Szerbiában. A HRW kiemelte, hogy Slavko Ćuruvija, Milana Pantić és Dado Vujasinović újságírók meggyilkolásának ügyével foglalkozó bizottság bizonyos mértékű haladást ért el, és rámutatott arra, hogy az 1999 áprilisában történt Ćuruvija-gyilkosság ügyében tavaly márciusban hoztak ítéletet.

A jelentés szerint feljegyeztek olyan eseteket, amelyekben az újságírókat azért érte támadás vagy fenyegetés, mert érzékeny témákkal foglalkoztak, így a kormányközeli média sok esetben lejárató kampányt folytat az ún. független sajtó ellen.

Létezik a médiában pluralizmus, de ezt kompromittálják a kormányzó párthoz közeli sajtószervek, amelyek túl nagy számban vannak jelen.

A háborús bűncselekmények ügyeit túl lassan dolgozzák fel a szerbiai bíróságok, valamint hiányzik a politikai szándék, a megfelelő források és az erős tanúvédelmi rendszer.

A Human Rights Watch aggódik az LGBT közösség tagjaival szembeni erőszak és fenyegetések miatt, valamint fejleszteni kellene a menedékjogi rendszert, mert nagyon alacsony a menekültstátusz elfogadásának szintje.

A jelentés Koszovóra vonatkozó részében a HRW közölte, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd 2018 novemberében szakadt meg, amikor Szerbia megakadályozta Pristina felvételét az Interpolba, Koszovó pedig 100 százalékos pótvámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árura.