Szerbia az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelynek romlott a helyzete 2023-ban, és a 91. helyre került a 180 ország közül, derült ki a Riporterek Határok Nélkül szervezet legfrissebb, a világ sajtószabadsági indexéről szóló jelentéséből.

Az Amerika Hangja által közölt jelentés szerint a szerbiai kormánypárti média orosz propagandát terjeszt, az EU-ban és a balkáni térségben is Szerbia esett vissza a legnagyobb mértékben, 12 ponttal.

Albánia a 96. helyen áll, őt követi Bosznia-Hercegovina (64), Koszovó (56), Montenegró (39) és Észak-Macedónia (38). Horvátország a 42. helyen áll a listán.

„Bosznia-Hercegovina pozíciója csak azért jobb, mert csökkent a többi ország besorolása, de ennek az országnak is alacsonyabb az indexe, ez a helyzet Szerbiával is”, közölte az Amerika Hangjával Pavol Salaj, a Riporterek Határok Nélkül szervezet képviselője.

Szerinte egyre nagyobbak a nyugat-balkáni országok közötti különbségek.

„Egyrészt Észak-Macedónia, Montenegró és Koszovó mutat valódi potenciált a változásra. 19, 24 és 5 pozíciót léptek előre. De még ezekben az országokban is veszélyeztetett a médiaszabadság a strukturális problémák miatt”, magyarázta Salaj, aki ellenpéldaként Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Albániát említette.

„A nyugat-balkáni mind a hat országnak olyan rendszerszintű változtatásokat kellene bevezetnie, amelyeknek az európai gyakorlatból kellene inspirációt meríteniük”, fogalmazott Salaj.

Összességében a skandináv országok szerepelnek a legjobb helyen a jelentésben, míg az ázsiai országok a legrosszabbul.

A 180 országban és térségben dolgozó újságírók munkakörnyezetét értékelő indexnek a médiaszabadság napján közzétett jelentése szerint 31 országban „nagyon rossz”, 42 országban „rossz”, 55-ben „problémás”, 52-ben pedig „jó” vagy „elég jó” a helyzet. Más szóval, az újságírók munkakörnyezete 10 országból hétben rossz, és háromból egyben kielégítő.

Az idei jelentés szerint 2023-ban az újságírást a hamis tartalomipar fenyegeti, és ez erős befolyást gyakorol a médiára. A válaszadók 118 országban arról számoltak be, hogy a politikai szereplők rendszeresen részt vesznek a tömeges dezinformáció- vagy propagandakampányokban. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb fejlődése pedig a média világában is gondokat okoz.