XIV. Leó pápa szerzetesként – elődeihez képest – többre értékeli a tanácsadók szerepét, és kiemelt figyelmet szentel az aktív pasztorációs szolgálatot végző bíborosoknak – mondta Német László belgrádi érsek, aki a Vatikánban zajlott konzisztóriumról nyilatkozott az MTI-nek.

Az egyház százhetven bíborosa vett részt a rendkívüli konzisztóriumon, amelyet XIV. Leó pápa hívott össze. A Vatikánban zajlott kétnapos, január 7-én és 8-án zajlott tanácskozáson részt vett Német László is, akit Ferenc pápa 2024-ben emelt bíborossá, 2025 májusában tagja volt pápaválasztó bíborosi testületnek is.

„A konklávé előtt az egyik fő téma az volt a bíborosok között, hogy hiányzik az élő kapcsolat a kúriával és a Szentatyával. Utóbbi egyik eszköze a konzisztórium, amelyet II. János Pál tanácsadásra használt. XVI. Benedek pápa kizárólag rendes konzisztóriumot tartott, és egyszer sem hívta össze a rendkívülit. Ferenc pápa háromszor hívott össze rendkívüli konzisztóriumot, de már előre eldöntött kérdésekről kérdezte a bíborosokat” – mondta Német László.

Úgy vélte, „Leó pápa mint szerzetes talán többre értékeli a tanácsadók szerepét, mivel a szerzetesek, főleg a rendek előjárói megszokták, hogy ki kell kérniük tanácsadók véleményét, sok mindenben nem dönthetnek. Egy püspök abszolút ura a püspökségének, azt csinál, amit akar, a szó szoros értelmében, és ez nem mindig jó. Leó pápának viszont fontos, hogy tanácsot kérjen másoktól. Mindez nem kötelezi őt a tanács betartására, de a több szem többet lát elvet követi”.

Hangoztatta, hogy a mostani konzisztórium feladata sem az volt, hogy dokumentumokat gyártson, hanem hogy tanácsokat adjon a pápának, aki a javaslatokat beépítheti saját felfogásába arról, miként kellene az egyházat a mai korban vezetni.

Német László elmondta, hogy a pápa végig jelen volt a bíborosi tanácskozáson. Rendkívüli élménynek nevezte, hogy a konzisztórium tagjai kora reggel a Szent Péter-bazilikában úgy misézhettek, hogy abban az órában a bazilika még nem volt tele zarándokok tömegével, és teljes volt a csend, a Sixtus-kápolna kórusa énekét is zaj nélkül lehetett hallani.

A konzisztóriumon szokás szerint a bíborosok nyelvi felosztásban, angol, olasz, francia és spanyol munkacsoportokban dolgoztak. Újdonságnak számított viszont, hogy a pápa „határozott választóvonalat” húzott a pasztorációs szolgálatot aktívan végző bíborosok, valamint azok között, akik a kúrián dolgoznak, vagy már nyugdíjban vannak. A bíboros hangsúlyozta, hogy a plenáris üléseken a pápa az első csoport tagjainak véleményét hallgatta meg.

Hozzátette, a bíborosok kérték a pápától, hogy rendszeresítse a velük való tanácskozást. A tervek szerint évente egyszer, több napon át egyeztetnek majd a Vatikánban: „több időnk lesz rá, és anyagi szempontból is előnyösebb lesz sokak számára, hiszen én Belgrádból könnyebben eljutok a Vatikánba, mint például a Tonga-szigeteken szolgáló bíboros”.

Német László az MTI-nek elmondta: a májusban megválasztott XIV. Leó idén január 6-ig a jubileumi szentév programjait vezette. Annak végével „két cél lebeg a szeme előtt”: meg akarja írni első enciklikáját, valamint ki fogja választani legközelebbi munkatársait.

A bíboros arra számít, hogy a következő, június végére kitűzött konzisztóriumra meglesz azoknak a főpapoknak és világiaknak a neve, akik újabb feladatokat vesznek át a kúriában, vagyis a vatikáni hivatalokban.

A pápa egyrészt saját „szája íze” szerint új munkatársakat választhat maga mellé, másrészt a kúrián legalább hat bíboros van, aki a nyolcvanéves korhatárhoz közeledik, ami szolgálatuk végét jelenti – mondta a bíboros.