Új lehetséges forgatókönyv körvonalazódott a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének értékesítése kapcsán, miközben közeleg az amerikai határidő a megállapodás lezárására – írja a FoNet hírügynökség.

Az amerikai pénzügyminisztérium egyes körei szerb üzletembereknél érdeklődtek arról, hogy akadna-e köztük potenciális vevő a NIS orosz tulajdonrészére – mondta Miša Brkić gazdasági újságíró. Hozzátette: „komoly, nem a rezsimhez kötődő üzletemberekről” van szó, és az erről szóló információk március elején jutottak el hozzá.

Brkić szerint ez a forgatókönyv ugyan felmerült, de egyelőre nem tudni, meg is valósul-e. Úgy véli, az információ arra utalhat, hogy az amerikai pénzügyminisztériumban bizonyos kételyek merültek fel a jelenleg legvalószínűbbnek tartott vevővel, a magyar Mol vállalattal kapcsolatban. Az Egyesült Államok március 24-ig szabott határidőt a megállapodás véglegesítésére.

Az elemző emlékeztetett arra is, hogy az amerikai OFAC szinte az utolsó pillanatban hosszabbította meg a NIS működéséhez szükséges engedélyt, amely így április 17-éig érvényes.

Szerinte ez többféleképpen is értelmezhető: egyrészt jelezheti, hogy Szerbia nem tartozik az amerikai prioritások közé, másrészt azt is, hogy Washington időt nyerhet egy új szereplő bevonására. „Ha megjelenne egy szerb üzletember, az Moszkva számára sem lenne feltétlenül elfogadhatatlan, különösen annak fényében, hogy az orosz vezetés rendszeresen hangsúlyozza Szerbia gazdasági fejlődésének fontosságát” – fogalmazott.

Brkić ugyanakkor úgy látja, nehéz megítélni, milyen döntések készülnek jelenleg Washingtonban, és szerinte az amerikai fél akár a magyarországi választások lezárultára is várhat a további lépések előtt.

Arra is figyelmeztetett, hogy a közvéleményben felmerült üzemanyaghiánytól való félelem nem elsősorban a NIS eladásával függ össze, hanem a Hormuzi-szoros lezárásával, ami globális ellátási kockázatokat hordoz.

„A tét jóval nagyobb annál, mint hogy eladják-e a NIS-t vagy sem” – hangsúlyozta, hozzátéve: a szerb olajvállalat helyzete valójában a globális geopolitikai feszültségek következménye.

Mint mondta, az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus egyaránt befolyásolja a nagyhatalmi viszonyokat, ezért jelenleg sok a bizonytalanság, és nehéz egyértelmű következtetéseket levonni.