Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Kurir című lapban megjelent szerzői írásában hangsúlyozta, hogy a következő időszakban bátor és fontos döntéseket kell meghozni.

Vučić ötpontos tervet vázolt fel Szerbia számára. A Kurirnak írt szövegében úgy fogalmazott: önmagunk megváltoztatásával a jövőt is megváltoztatjuk, amelyet – mint mondta – a munkával, valamint szokásaink és viselkedésünk megváltoztatásával alakítunk.

Azt üzente, hogy Szerbiának határozott és komoly reformokra van szüksége, amelyeket komoly és felelősségteljes emberek vihetnek véghez, nem pedig – fogalmazása szerint – forradalmi ugrándozás és bohóckodás a nehéz időkben.

Ezért úgy véli, hogy a következő időszakban az alábbi bátor és fontos döntéseket kell meghozni:

1. A kormánytagok, államtitkárok, miniszterhelyettesek, valamint apparátusaik számának drasztikus csökkentése. Határozottabban és erőteljesebben, mint 12 évvel ezelőtt, meg kell szüntetni számos olyan ügynökséget, hivatalt és igazgatóságot, amelyek öncélúan működnek, és amelyek létezésének nincs valódi oka. Emellett további deregulációra is szükség van, amelyért kizárólag mi vagyunk felelősek, például az Európai Unióból érkező áruk felesleges tanúsításának megszüntetése, ami miatt ezek a termékek Szerbiában drágábbak, mint az unióban.

2. A termelékenység növelése, valamint több munka és elkötelezettség. Többet kell dolgoznunk, nem kevesebbet. Sajnálom, hogy ezt ki kell mondanom, mert tudom, mennyire népszerűtlen, de valakinek ezt is meg kell mondania az embereknek. Hónapok óta folyik a vita a munkanapok és munkaórák csökkentéséről, arról, hogy nagyobb lesz a motiváció, ha rövidebb lesz a munkaidő, és hogy szebben fogunk élni és többet utazunk majd. Ebből nem lesz semmi. Többet fogunk dolgozni. Magamon kezdem, és megmutatom, hogy ez lehetséges, ezt fogom elvárni mindenki mástól is. Németország – Európa motorja – azért, hogy bírja az ipari-technológiai versenyt Kínával és Amerikával, növelni fogja a munkaórák és munkanapok számát. Szerbia nem fogadhatja el a munkaidő csökkentésére vonatkozó felelőtlen elképzeléseket.

3. A szerbiai oktatási rendszer teljes körű, bátor és erőteljes átalakítása. Ez nagyobb nyitottságot jelent a világ felé, különösen a főiskolák és egyetemek szintjén, valamint a duális oktatási rendszer habozás nélküli elfogadását, bárkinek való megfelelési kényszer nélkül, hiszen a fiatalok munkaerőpiacra való felkészítése kulcsfontosságú.

4. Átfogó megközelítés minden energetikai kérdés és probléma megoldására, beleértve a nukleáris energia alkalmazását is. Évtizedeken át nem épültek új energetikai létesítmények, sok mindent felépítettünk, de szinte mindent kényszerhelyzetben, külső háborúk és szankciók nyomása alatt. Jelenleg is számos kőolajvezeték, gázvezeték, összekötő hálózat, vízerőmű, szélerőpark és naperőmű építését tervezzük, de mindez nem lesz elegendő Szerbia energetikai stabilitásához kis és nagy nukleáris létesítmények kiépítése nélkül. Ez a legtisztább és legbiztonságosabb energia. A tudás és a pénzügyi források biztosítása az ilyen projektekhez lesz a jövőbeli kormány legnagyobb kihívása, akárcsak az ásványkincsek, nyersanyagok, ásványok és ritkafémek kezelése.

5. A tudás agresszív elsajátítása és alkalmazása a robotika, a mesterséges intelligencia és a modern technológiák területén. A szuperszámítógépek további beszerzését és az adatközpontok építését nem szabad leállítani az elektromos energia hiánya miatt. Az adatközpontok a legfontosabb gyárak, azok, amelyek az intelligenciát hozzák létre, és ez az egyik olyan tényező, amely Szerbia javára billentheti a mérleget a régióval szemben.