Hatvanöt évvel ezelőtt, 1961. szeptember 1-jén kezdődött Belgrádban az el nem kötelezett országok első konferenciája. Az évforduló alkalmából kedden ismét több mint harminc ország küldöttsége gyűlt össze a szerb fővárosban, hogy megemlékezzen a hidegháború egyik jelentős politikai kezdeményezésének megszületéséről.

Az 1961. szeptember 1. és 6. között megtartott belgrádi konferencián 25 ország vezetői és képviselői vettek részt. A mozgalom meghatározó alakjai között volt Josip Broz Tito jugoszláv elnök, Gamal Abdel-Nasszer egyiptomi államfő és Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök. Az akkor még javában zajló hidegháborúban az el nem kötelezettek olyan országokat kívántak összefogni, amelyek nem akartak sem az Egyesült Államok vezette nyugati, sem a Szovjetunió vezette keleti tömbhöz csatlakozni. Fontos céljuk volt egyúttal a gyarmatosítás és a neokolonializmus elleni fellépés is.

A mozgalom később jelentősen kibővült, és ma mintegy 120 tagországot számlál. Politikai súlya már nem hasonlítható a hidegháború évtizedeihez, ugyanakkor továbbra is a fejlődő világ számos államának fóruma, amely a szuverenitást, a nemzetközi jogot és a többoldalú együttműködést hangsúlyozza.

A 65. évforduló alkalmából rendezett belgrádi tanácskozást Aleksandar Vučić szerb elnök és Jessica Alupo ugandai alelnök nyitotta meg a Szerbia Palotában. A rendezvényen több mint harminc el nem kötelezett ország, illetve megfigyelő státusú állam küldöttsége vesz részt.

Vučić beszédében úgy fogalmazott, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma továbbra is a multilateralizmus egyik fontos támasza, különösen olyan időszakban, amikor szerinte a nemzetközi jogot sokszor szelektíven alkalmazzák. Hangsúlyozta: az 1961-es belgrádi konferencia egyik máig érvényes üzenete az volt, hogy egy állam nagysága vagy gazdasági ereje nem határozhatja meg szavának értékét.

A szerb elnök három új együttműködési kezdeményezést is bejelentett: az El nem kötelezettek digitálisan elnevezésű programot, az el nem kötelezett országok filmfesztiválját, valamint a mozgalom tagállamaiból érkező fiatal diplomaták nemzetközi szemináriumát. A digitális program a technológiai együttműködést, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás átadását és fiatal mérnökök ösztöndíjazását szolgálná.

Szerbiában tavaly kormányhatározattal szeptember 1-jét az el nem kötelezettek napjává nyilvánították. Belgrád számára a mozgalom öröksége diplomáciai szempontból ma is jelentős: az el nem kötelezett országok többsége nem ismerte el Koszovó függetlenségét, ezért ezekkel az államokkal Szerbia különösen fontosnak tartja a kapcsolatok fenntartását.

A jubileumi találkozó résztvevői a plenáris ülés után jelképesen fát ültetnek a belgrádi Barátság parkjában, ahol az elmúlt évtizedekben számos külföldi állam- és kormányfő ültetett emlékfát.