November 21-e és 23-a között tizenharmadik alkalommal szervezik majd meg a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek ezúttal az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a rektorátus épülete ad otthont. A rendezvény jelentkezési határideje lezárult, s az ezt követően egyre inkább körvonalazódó idei rendezvényről beszélgettünk dr. Csányi Erzsébettel, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezőjével.

– Folynak a 13. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia előkészületei. A honlapon mostanáig 137 résztvevő regisztrált, összesen hány jelentkezőre számítanak?

– Úgy gondolom, hogy a VMTDK-nak a 150-es létszám az ideális kerete, ennyit tudunk a szombat délutáni szekciómunka során elhelyezni, hiszen ehhez tíz tanteremre van szükség. Várunk még tehát jelentkezőket, vagyis meghívás alapján szeretnénk még megszólítani hallgatókat. Az országok, régiók szerinti kimutatásból kitűnik, hogy sajnos Románia rubrikája üres, idén ugyanis nem kaptak útiköltség-támogatást, Szlovákiából van jelentkezőnk, de például Kárpátalja sincs jelen, ezen talán még tudunk segíteni az elkövetkezőkben.

– A vajdasági magyar tudományosságról szólva nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szerbiai karok hallgatóinak szerbül kell folytatniuk tanulmányaikat. Ennek mennyiben van hatása a résztvevők összetételére?

– A jelentkezésekre ez nagymértékben kihat. Az Újvidéki Egyetem keretében működő újvidéki és szabadkai karokon dolgozó kollégáktól várjuk azt a segítséget, amelyet egyetemi tanárként meg kellene adniuk a hallgatóiknak, ezzel segítve a kutatási eredményekkel rendelkező tehetséges hallgatókat. Elvárás, hogy eljuttassák őket a VMTDK-ra, ahol mentorként kellene a hallgatók mögött állniuk.

– Novemberben lesz a dolgozatok beküldési határideje, de a címeket, rezüméket már le kellett adniuk a jelentkezőknek. A 13. VMTDK toptémája a fa, amely talán egy lépés a természet felé a tavalyi toptéma, a tükör után, noha egyik sem határozható meg kizárólagosan e tekintetben. A rendelkezésre álló adatok alapján mit látnak a szervezők, mennyiben jelenik majd meg a toptéma a dolgozatokban?

– A VMTDK-n az utóbbi években lett meghatározva egy-egy ilyen toptéma, amely természetesen nem kötelező, hiszen ennek beépítése nem várható el minden dolgozatírótól, viszont azok a kutatások, amelyek tudnak kapcsolódni a témához, érdekes utat járnak be. Először a Duna volt a toptéma, utána a kristály, a gömb, majd a tükör, most pedig a fa. Ezek a témák számos diszciplínát érintenek, több helyre beépíthetők, így például most is érkezett egy dolgozat a jogtudományok kapcsán, amely a mérgezett fa gyümölcsével foglalkozik. A történelemben a családfakutatások adnak kapcsolódó témát, az irodalomban, művészetekben pedig még könnyebb rájátszani. Még nem is tudjuk áttekinteni a teljes anyagot, tehát biztosan lesznek meglepetések.

– A VMTDK bőven maga mögött tudja az első tíz évét, illetve benne jár egy újabb évtizedben.

– Igen, a 10. VMTDK a kristály jegyében zajlott, majd egy új életszakasz következett. A vajdasági talajból kinőtt, a mi igényeinket szolgáló modell kikristályosodott, és több olyan megkülönböztető jegye van, amely a magyarországi, egyes tudományterületekhez kötődő TDK-kat nem jellemzi. Mi ragaszkodunk ehhez a modellhez például azért is, hogy ne csak az alapképzéses hallgatók kapjanak itt megnyilatkozási helyet, hiszen az egyetemisták igazán csak a harmadév után tudnak önálló kutatásokban gondolkodni, akkor élhetik meg saját szakmaiságukat. Mindezt a VMTDK keretében gyakorolni tudják még a doktoranduszok is, akik visszatérő résztvevők azért is, mert itt egy nyitott kommunikációs térben tudnak a 40 tagú tudományos bizottság és a nyilvánosság előtt megjelenni. A VMTDK ugyanakkor nem versenyjellegű, mert a megjelenő rengeteg tudományterületet nem lehet összehasonlítani, elegendőnek tartjuk a szekcióelsők megnevezését, illetve minden szekció legkiválóbbjaira odafigyelünk, emellett kiosztásra kerül a Kristálygömb Díj is, amely komolyabb tudományos karriert előfeltételez. A VMTDK-nak diákelnöklői vannak, a vitát ők koordinálják, s a nézők is kinyilváníthatják véleményüket a munkák kapcsán.

– Egy ekkora rendszer működtetésének anyagi vonzatai is vannak, korábbi években pénzelési problémákkal szembesültek. Idén javult a helyzet e téren?

– Valamennyivel jobb a helyzet. A VMTDK magját, mintegy 30 résztvevőt a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasai adják, hozzájuk csatlakozik a többi résztvevő: vajdaságiak, Magyarországon tanuló vajdaságiak és a Kárpát-medence más részeinek képviselői. A résztvevő mintegy 150 fős tömeg tehát egy tarka megszólíttatású fiatal gárdát jelent, ezért is gondoljuk, hogy rendkívüli jelentőségű rendezvényről van szó, amelyet nem eléggé dédelget az alapítványi rendszer. Tavaly különösen nagy problémák jelentkeztek, akkor megnyirbálták azt a pénzmasszát is, amelyből kollégisták ösztöndíjai kerülnek kifizetésre.

– Az idei konferencia szervezése folyamatban van, a minap például ennek részeként workshopot szerveztek az újvidéki Magyar Tanszék hallgatóinak.

– Különleges helyzetű a szervezés, mert egy civil szervezet irányítja, ami azért pozitív, mert így nem szolgálja ki a VMTDK-t az állami intézmények közötti esetleges versengésnek, ugyanakkor Vajdaságot behálózva tudja létrehozni koordinátori rendszerét. Tavaly óta létrehozták a szabadkai Műszaki Főiskolán és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon is a koordinátori sejtet, itt Újvidéken az egyik fő bázis a Magyar Tanszék, a másik a Művészeti Akadémia, ahol mindez olajozottan működik, ehhez kapcsoltuk a szabadkai rendszert.

– Nyilvános-e már a 2014-es évi Kristálygömb Díjas neve és a plenáris előadók névsora? Egyáltalán milyen irányvonalak mentén történik a kijelölésük?

– Az idei Kristálygömb Díjas neve még titok, de ahhoz, hogy valaki díjazottá váljon, az szükséges, hogy kitartóan részt vegyen a VMTDK-n, s ne csak esetleges haszonlesésből jelenjen meg a konferenciákon, hogy tiszta, önzetlen lelkesedés hajtsa, s a saját karrierjén túl a tudomány meg a vajdasági magyar tudományos utánpótlás ügye is a szeme előtt lebegjen. Eddig olyan egyének nyerték el ezt a díjat, akik nem csak saját eredményekkel rendelkeznek, hanem a lelkesítő mozzanat is felfedezhető esetükben, s legtöbbjük a doktori címig is eljutott.

A plenáris diákelőadókról a tudományos bizottság dönt majd különböző megfontolások alapján. A rezüméknek kell kristálytisztán tükrözni a kutatott téma aktualitását, a gondolkodásmenet tisztaságát, a tudományos minőséget, s emellett a toptémához való kapcsolódás is szempont, hiszen tényleg vannak telitalálatként jelentkező megoldások.

Rizsányi Attila