Egy egyszerű vérvizsgálat a jövőben segíthet korábban felismerni, kiknél nagyobb az Alzheimer-kór kockázata, akár évekkel az első tünetek megjelenése előtt – írja az Euronews az AP alapján.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszának kutatói egy új tanulmányban azt vizsgálták, hogy a vérben kimutatható, Alzheimer-kórral összefüggő fehérjék kapcsolatban állnak-e a gondolkodásban és a memóriában észlelhető apró eltérésekkel olyan középkorú felnőtteknél, akiknél még nem diagnosztizáltak demenciát.

A kutatócsoport 1350, 53 és 69 év közötti ember vérmintáját elemezte két fehérje, az amiloid és a tau jelenléte szempontjából. Ezek az Alzheimer-kór ismert biológiai jelei közé tartoznak. A résztvevők hat százalékánál mindkét fehérje szintje magas volt. Bár ők nem voltak demensek, a kutatók azt tapasztalták, hogy lassabban reagáltak a változó információkra, és nehezebben boldogultak a tervezést, szervezést, illetve a feladatok nyomon követését igénylő tevékenységekkel. Öt évvel később ugyanebben a csoportban nagyobb valószínűséggel figyeltek meg gyorsabb romlást a verbális memóriában és az információfeldolgozás sebességében.

A vértesztek nagy előnye az lehet, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tehetik a diagnosztikai folyamatot. Jelenleg a demencia felismerésében gyakran MRI-vizsgálatokra támaszkodnak, ezek azonban költségesek, és nem mindenhol érhetők el. A pontos diagnózis sok esetben későn születik meg, amikor az agyban már jelentősebb károsodás történt.

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek. A vérvizsgálat jelenleg inkább ígéretes kutatási eszköz, de önmagában nem alkalmas általános szűrésre vagy diagnózis felállítására. Tara Spires-Jones, az Edinburghi Egyetem professzora szerint félrevezető lenne azt gondolni, hogy a fehérjék kimutatása automatikusan Alzheimer-kórt jelent. A teszt jelzést adhat arról, mi történik a szervezetben, de csak egy része a teljes képnek.

Az Egyesült Államokban ezeknek a vérteszteknek a használata jelenleg azoknál engedélyezett, akiknél már jelentkeznek tünetek, és kizárólag az Alzheimer-kór kimutatására szolgálnak, más demenciatípusokra nem. A korai felismerés ennek ellenére fontos lehet, mert a demencia egyes kockázati tényezői – például a mozgáshiány, a dohányzás, a depresszió, a rossz szív- és érrendszeri állapot vagy az alacsony szellemi aktivitás – befolyásolhatók. Kristine Yaffe, a tanulmány vezető szerzője szerint ezek kezelésével az esetek akár 40 százaléka késleltethető vagy megelőzhető lehet.