A menopauza után a petefészek nem feltétlenül válik biológiailag tétlen szervvé: új kutatások szerint idős korban immunsejtek jelenhetnek meg benne, és olyan jelzőmolekulákat termelhet, amelyek hatással lehetnek a szervezet gyulladásos folyamataira. A felfedezés egyelőre főként egérkísérleteken alapul, de új irányt nyithat a menopauza utáni női egészség kutatásában.

Évtizedeken át a petefészket elsősorban reproduktív szervként kezelték: úgy gondolták, hogy ha már nincs peteérés, és a hormontermelés is jelentősen csökken, akkor a szervnek kevés szerepe marad a szervezet működésében. A Science cikke szerint ezt a felfogást kérdőjelezik meg azok az új eredmények, amelyek szerint a menopauza után a petefészek továbbra is változik, és akár az immunrendszerrel is kapcsolatba kerülhet.

A Northwestern University Feinberg School of Medicine kutatói eredetileg az öregedő, úgynevezett szeneszcens sejteket akarták feltérképezni emberi petefészekmintákban. Mivel egészséges, fiatal nőktől származó petefészekminták ritkán állnak rendelkezésre, a vizsgálatban elsősorban olyan, 50 és 75 év közötti, menopauza utáni nők petefészkeit elemezték, amelyeket orvosilag indokolt műtét során távolítottak el. A kutatókat meglepte, hogy az idős petefészek nem tűnt egyszerűen „kiürült” szervnek: a szövetben az életkor előrehaladtával eltérő fehérjemintázatok jelentek meg.

A folyamat pontosabb megértéséhez a kutatók egereken is vizsgálatokat végeztek. Fiatal, reproduktív koruk végéhez közeledő és idősebb, már nem szaporodó egerek petefészkeit hasonlították össze. Az eredmények egy része várható volt: az életkorral csökkent a petesejtek éréséhez és a hormontermeléshez kapcsolódó gének aktivitása. Emellett azonban az idős petefészkekben egyre több immunsejt jelent meg, és fokozódott azoknak a géneknek az aktivitása, amelyek gyulladásos jelzőmolekulák termeléséhez köthetők.

A kutatók egyelőre óvatosan fogalmaznak: nem tudni, hogy az idős petefészek aktívan irányít-e immunfolyamatokat, vagy inkább olyan szervvé válik, amelyben az immunsejtek felhalmozódnak. Az viszont felvetődött, hogy ezek az immunsejtek a petefészekben átalakulhatnak, és a véráramon keresztül más szervekre is ható molekulákat indíthatnak útjukra. Ez azért fontos, mert a menopauza után nő több krónikus betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás és bizonyos anyagcserezavarok kockázata.

A PLOS Biology májusban közölt perspektívacikke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a petefészket nem érdemes kizárólag a termékenység szempontjából értelmezni. A szerző szerint a petefészek az egész női szervezet működésére hatással lévő jelzőszerv is lehet, amely hormonokkal, növekedési faktorokkal, citokinekkel és más keringő molekulákkal kommunikál más szövetekkel. A cikk hangsúlyozza, hogy a petefészek öregedése nem a menopauzával kezdődik, hanem évtizedekkel korábban elinduló folyamat.

A Nature Aging egyik korábbi tanulmánya szerint a petefészek az emberi szervezet egyik legkorábban öregedő szerve, és ez nemcsak a termékenységet, hanem az általános egészségi állapotot is érinti. A kutatók fiatal és reproduktív szempontból idősebb nőktől származó petefészekmintákat vizsgáltak, és azt találták, hogy az öregedés jelentősen átalakítja a petefészek sejtes szerkezetét és génműködését.

A mostani eredmények nem jelentik azt, hogy a menopauza utáni petefészekről már biztosan tudható, milyen új szerepet tölt be. A kutatás főként egereken alapul, és az állatmodellek eredményeit óvatosan kell átültetni az emberre. A felfedezés jelentősége inkább abban áll, hogy új kérdéseket vet fel: mi történik a petefészekkel a termékeny életszakasz után, és hogyan befolyásolhatja ez a nők egészségét idősebb korban?

A kutatók szerint a menopauza utáni petefészek biológiája továbbra is feltűnően kevéssé ismert terület. Ha beigazolódik, hogy a szerv immunológiai jelzőközpontként is működhet, az segíthet megérteni, miért változik meg sok nő egészségi állapota a menopauza után, és miért válhat gyakoribbá az alacsony szintű, krónikus gyulladás az életkor előrehaladtával.