A fiatalkor és az időskor közötti szakasz egyre fontosabb időszakként jelenik meg az agy hosszú távú egészségének megőrzését célzó kutatásokban, mivel a tudósok egyre többet értenek meg azokból a finom neurológiai változásokból, amelyek 40 és 65 éves kor között történnek.

Sebastian Dohm-Hansen, az írországi University College Cork bioinformatikusa a New Scientistnek elmondta, ebben az időszakban az agy jelentős átalakuláson megy keresztül: az idegi kapcsolatok hatékonysága (az agyterületek közötti kommunikáció) eléri csúcspontját, majd ezt követően gyors hanyatlásba kezd. A szakértők a középkort egy fordított U-alakú görbe csúcsához hasonlítják, ahol az agy egészségének megőrzése segíthet késleltetni a későbbi kognitív hanyatlást, közölte a qubit.hu portál.

A kutatások szerint a középső életszakaszban bekövetkező idegi konnektivitási változások szorosan összefüggenek a későbbi kognitív teljesítménnyel, különösen az emlékezeti funkciókkal. A Dohm-Hansen által vezetett 2024-es kutatás szerint a hosszú távú idegi kommunikáció gyengülése összefügg a mindennapi események felidézésének romlásával. Bár egyes agyi hálózatok kompenzálhatják mások veszteségeit, ezek az alkalmazkodások egyénenként jelentősen eltérnek. A kutatók szerint ez az időszak fontos lehetőséget kínál a később megjelenő betegségek korai jeleinek felismerésére, például a demencia esetében.

De már vannak olyan új diagnosztikai eszközök, amelyek ígéretesek lehetnek a jövőbeli demencia kockázatának korai felismerésében. A véralapú biomarker-tesztek képesek kimutatni az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros amiloid-béta és tau fehérjéket, még évekkel a tünetek megjelenése előtt. Emellett egy 2025-ös kutatás, amelyet Ahmad Hariri vezetett az észak-karolinai Duke Egyetemen, olyan MRI-alapú módszert dolgozott ki, amely egyetlen agyi felvétel alapján képes megbecsülni a biológiai öregedés ütemét 45 éves korban. A kutatók szerint a gyorsabb biológiai öregedést mutató embereknél nagyobb volt a hippokampusz sorvadása, gyengébb a kognitív teljesítmény, és magasabb a demencia kockázata. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek az eszközök még nem alkalmasak megbízható egyéni előrejelzésre.

A kutatók szerint a már ismert kockázati tényezők kezelése továbbra is rendkívül fontos. Egy friss tanulmány hat, a középkorban jelentkező depressziós tünetet (például az önbizalom csökkenését és az állandó idegesség érzését) összefüggésbe hozta a későbbi demencia magasabb kockázatával. Gill Livingston, a University College London munkatársa szerint az olyan hagyományos mutatók, mint a vérnyomás és a koleszterinszint, továbbra is kulcsfontosságú előrejelzői az agy egészségének.

A 2024-es Lancet Dementia Bizottság megállapította, hogy a demenciás esetek akár 45 százaléka megelőzhető vagy késleltethető lenne olyan életmódbeli tényezők kezelésével, mint a magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, társadalmi izoláció, depresszió és a fizikai inaktivitás. A szakértők szerint a 40 éves kor fölött bevezetett egészséges szokások jelentősen növelhetik a kognitív tartalékot és csökkenthetik a későbbi demencia kockázatát.