Tudomány
Függőség, a társadalom mégis elfogadja

A Google keresője már 2006-ban 5,5 millió találatot adott a mobiltelefon-függőségre, pedig az okostelefonok akkor még a kanyarban sem voltak. Bár az első okosnak nevezett telefon már 1994-ben feltűnt a színen, mégis az iPhone 2007-es megjelenése hozta el az új kütyük korát. A függőség helyzete azóta csak súlyosbodott, aminek az oka lehet az is, hogy az okostelefon-addikciót nem ítéljük el úgy, mint az alkoholizmust vagy a droghasználatot: egész egyszerűen társadalmilag elfogadott, hogy le sem tudunk jönni a telefonunkról.

A folyamatos online jelenlét zavarja meg az embereket, nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy folyton elérhetők vagyunk mások számára. A technológiai addikció egyébként nem is csak az okostelefonokat érinti, ugyanide soroljuk például az internetet, a párkereső oldalakat vagy a szerencsejátékokat is

– mondta Körmendi Attila, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatója a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. jubileumi vándorgyűlésén.

Az okostelefon-függőséget nem könnyű felismerni: egyrészt lebecsüljük, hogy mennyit nyomkodjuk a kütyüt, mivel multitaskingolunk, azaz egyszerre több dolgot csinálunk. „Azt gondolom, hogy a tévét nézem, pedig nem, valójában közben is telefonozom” – mondta Körmendi. A másik probléma, hogy nincs késztetés a leszokásra, annak ellenére, hogy komoly függőségről beszélhetünk. Körmendi egy kutatást idézett, amelyből kiderült, a fiatalok 48 százaléka szorongást él át, ha nincs vele a telefonja, csakhogy ez egyszerű szorongás, vagyis nem érzékeljük elvonási tünetként, ami kizárja, hogy legyen motiváció a befejezésére.

A debreceni kutató az addikció egyik legelterjedtebb modelljét, a Griffiths-komponens modellt használva mutatta be, milyen komoly függőségről van szó tulajdonképpen: megvan a modell első pontja, hogy jelen van a mindennapi életünkben, használjuk, folyton kontaktusban vagyunk vele. A második pont, hogy növekszik a toleranciánk, egyre többet kell használnunk, hogy ugyanazt a hatást elérjük. Visszaesés viszont nem lehetséges – ami szintén a modell része –, mégpedig pont azért, mert nem hagyjuk abba a cselekvést (mivel, ahogy fent is említettük, nincs rá motivációnk). A negyedik pont az, hogy a technológia hangulatváltozást tud okozni:

az egyén képes a tevékenységgel menedzselni a saját hangulatát, azaz szorongást, izolációt, egyedüllétet old fel vele.

Nagyobb probléma azonban, hogy a fiataloknak, és lassan már az idősebbeknek is természetes, hogy ennyire hozzánőttünk a telefonunkhoz, nem érzékeljük, hogy bármi baj lenne vele. A fiatalabb generációk az okostelefonra elhagyhatatlan létszükségletként tekintenek, és úgy gondolják, több az előnye, mint a hátránya: ezzel tartják a kapcsolatot a barátaikkal, és szereznek újakat, ezért nem érdemes teljesen tiltást alkalmazni, mivel így az alapvető szükségleteik kielégítésétől fosztjuk meg őket.

A Debreceni Egyetem készített egy kutatást, amiben 391 fiatalt kérdeztek a telefonhasználati szokásaikról. Kiderült, hogy az átlagos készülékhasználati idejük 6,61 óra, miközben egy korábbi kutatás szerint a felnőttek csak 3,8 órát nyomkodják a mobiljaikat. A friss kutatásban gyakorlatilag mindenben a lányok jártak élen: ők használták a legtöbbet a telefont, és több hívást, több üzenetet bonyolítottak, náluk sokkal magasabb az addikciós érték, mint a fiúknál. A leggyakoribb tevékenységek közé tartozott a zenehallgatás, a közösségi oldalak használata, a YouTube és a különböző streamoldalak nézegetése.

A fiatalok közül csak 28 százalék gondolta, hogy az okostelefon függőséget okozhat.

Persze az okostelefon-függőséget nagyon nehéz elválasztani a többi, ehhez kapcsolódó addikciótól: Dávid Balázs, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának munkatársa például a közösségi médiát hozta fel példának, amire szintén teljesülnek a Griffiths-komponens modell kritériumai.

Ő egy olyan kutatást mutatott, ami a Facebook-használatot vizsgálta, de maga is megemlítette, hogy a közösségi oldal már megy ki a divatból a fiatalok körében, mégis még mindig ezt vizsgálja a legtöbb pszichológiai tanulmány. A kutatás nem tudja elég gyorsan lekövetni azt a villámgyors változást, ami a közösségi médiában zajlik, részben ezért nem is tudjuk igazán megérteni, mi történik, csak kullogunk az újabb és újabb trendek után. (24.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Rovarzsírból készítenének vajat - illusztráció
2020. FEBRUÁR 21.
[ 8:47 ]
A kiemelkedő tudományos értéket képviselő doktori (PhD) disszertációért járó John McCain-díjjal ismerték el Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje értekézését a vasárnap véget ért 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), a biztonságpolitika legrangosabb nemzetközi fórumán. A...
2020. FEBRUÁR 16.
[ 15:24 ]
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új...
2020. FEBRUÁR 14.
[ 13:19 ]
A jelek szerint több mint 100 gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar kialakulásában – erről számolt be a témában eddigi legnagyobb tanulmány. A jelenlegi legnagyobb genetikai vizsgálat alapján több mint 100 gén vesz részt az autizmus spektrum rendellenességek kialakításában. A több mint 50, világszerte...
2020. FEBRUÁR 14.
[ 9:36 ]
Beolvasás folyamatban