A nagykikindai római katolikus plébánia épülete egy nem mindennapi kincset rejteget. A régi városközpontban levő épület alatt felfedeztek egy, barokk várak katakombáira emlékeztető építményt, amelyhez befalazott mellékfolyosó is tartozik.

A péterváradi vár katakombáihoz több városi legenda is fűződik a Duna alatt vezető alagutakról, amelyeken néhány évtizede még jártak egyes polgárok. Nagykikindán az emberöltőkön keresztül fennmaradó legenda a város alatt húzódó alagutakról pedig most kapott katakombákat.

Miután e sorok írója egy eldugult lefolyócső ügyében segédkezve észrevette, hogy a Nagykikindai római katolikus plébánia épületének középső pincéje (az épületnek két pincéje van) alagútszerűen van kifalazva, un. dongaboltozattal, (ami teljesen szokatlan az ilyen fajta építményeknél) a városi Népmúzeumhoz fordult. Ekkor, Vladislav Vujin történész segítségével, kezdetét vette egy a mai napig tartó izgalmas kutatás.

Legyen az régi ház vagy új, a pincék falai folytatódni szoktak a magasabb szinteken, a pince helyiségeinek elrendezése azonos a fenti elrendezéssel, a szinteket pedig boltozat választja el egymástól - a régieknél téglából falazott, az újabbaknál Fert-féle vasbeton födém. Ilyen módon, téglaboltozattal lefedve épült a plébánia egyik pincéje is.

A másik "pince" hossztengelye merőleges a felette levő épületre, egyáltalán nem követi a fenti elrendezést, sőt, egyik része ferdén is áll hozzá viszonyítva. Egy 4,6 m hosszú és 4,1 m széles, dongaboltozattal lefedett fő helységből áll, amelyre néhány, láthatóan utólag egymásra hozzáépített mellékrész csatlakozik. Az egyikük az udvarra vezet, a másik pedig egy, a "közönséges" pince felé induló, utólag befalazott mellékfolyosó. Ennek szélessége és alakja megegyezik a "közönséges" pincében levő folyosóval, ezért valószínű, hogy ezek valamikor kapcsolatban álltak egymással. Mivel a két pince közötti távolság kb. 9 méter, a két folyosórész pedig nem fekszik pontosan egy vonalban, nem lehet tudni, hova vezethet még a befalazott folyosó.

De maradjunk a tényeknél - a technikai kivitel és a stílusbeli hasonlóságok szerint meghúzott párhuzamok alapján, az építmény elsősorban a szegedi és a péterváradi vár katakombáihoz hasonlítható, amelyek a 18. század második felében épültek. (lásd a képeken). Ezenkívül nincs semmi értelme két teljesen különböző pincét rakni egy házban. Ezért joggal feltételezhető, hogy a középső "pince" egy sokkal régebbi épület maradványa, amely több évtizeddel idősebb az 1814. után épült plébániánál. Mivel Nagykikinda legrégebbi ma is álló épülete az 1769-ben épült ortodox templom, az itt leírt épületrész nagy eséllyel versenybe szállhat a város, és a tágabb környék legöregebb építménye címért.

E cikk írója az építmény pontos felmérését, a helyszínről készített gazdag fényképanyaggal együtt elküldte Szabadkára, a Községközi Műemlékvédelmi Intézetbe, melynek hivatalos válasza a közeljövőben várható. A befalazott folyosórészek kutatásának folytatása, amelyet türelmetlenül várunk, pedig eloszlathatja vagy éppen megerősítheti a város alatt húzódó alagutakról szóló régi szájhagyományt.