Apróhirdetések
Helységnévtár
1944/45-ös bírósági ítélet nélkül nincs rehabilitáció!
Így viszont a jogtalanul kisemmizettek nem kaphatják vissza elkobzott vagyonukat
Betűméret:
A II. világháború végén és az azt követő évtizedekben elkonfiskált vagyon visszaszármaztatása mellett a jogerős bírósági ítélettel rehabilitált személyek megvalósíthatják mindazokat a jogaikat, amelyektől annak idején megfosztották őket. Ez azt jelenti, hogy joguk lesz egészségügyi ellátásra és fájdalomdíjra is az ártatlanul börtönben eltöltött időszakért.
Slobodan Homen pontosította, hogy a rehabilitáció attól a naptól kérhető, amikor egy-egy településen a “felszabadulás” megtörtént, tehát amikor Josip Broz Tito kommunista partizánjai átvették a hatalmat. Akit ettől a pillanattól, 2001. január 22-éig, az első demokratikus kormány (Zorana Đinđić volt a miniszterelnök) megalakulásáig ártatlanul ítéltek el, joga lesz a rehabilitációra. Az államtitkár elmondta, hogy eddig 1.480 ítélet született Szerbiában a rehabilitáció vonatkozásában, és még 800 ügy vár elbírálásra.
Hozátette, hogy csak a jogerős ítélettel rendelkező személyek számíthatnak rehabilitálásra és kárpótlásra. Nyomatékosította, hogy azok a bűnözők, akik usztasa egységekben szolgáltak, vagy valamelyik magyar csoportosulásnak, esetleg a partizán, vagy a csetnik mozgalomnak voltak a tagjai, nem számíthatnak kárpótlásra.
Slobodan Homen nyilatkozatából a sorok között az olvasható ki, hogy a törvénytervezetet kidolgozó belgrádi kormány továbbra is bűnözőként tekint arra a több tízezer magyarra, németre és nem utolsó sorban szerbre, akiket ártatlanul, bírósági ítélet nélkül végeztek ki 1944 őszén, vagy akik valamelyik vajdasági haláltáborban vesztek el embertelen körülmények között, meg hogy ezek leszármazottai nem számíthatnak kárpótlásra, mivel hogy a kivégzésről és a vagyonelkobzásról nincs érvényes bírósági ítéletük. E tekintetben a Magyar Koalíció képviselőire komoly munka vár a belgrádi parlament őszi ülésszakán kezdődő vitában, hogy az említetteknek is joguk legyen a méltányos rehabilitációra és kárpótlásra. Mert, hogy Szerbiában állítólag minden ember egyenjogú, faji, vallási és nemzeti hovatartozásától, politikai észjárásától függetlenül, föltéve, hogy nem bűnöző az illető. Arról viszont meglehetősen egyoldalú döntések születtek a múltban, hogy ki számított népellenségnek, Homen szavaival élve “bűnözőnek”, vagy tovább folytatva ezt a gondolatmenetet, netán bűnös nemzetnek. Az 1944 őszén legyőzötteket nem kérdezték. Sajnos, még ma is sokan úgy képzelik, meghúzódhatnak a partizán “hőstettek” árnyékában és élvezhetik a privilégiumokat. Meg, hogy a “hőstetteket” sosem fogják a történészek újraértékelni. E tekintetben, sajnos az aktuális “demokratikus” szerbiai kormány néhány képviselőjének az értékrendje nem áll távol a bírósági ítélet nélkül tevékenykedő hóhérokétól. A másik gond, hogy a hivatalos Budapest erőtlenül viselkedik a vajdasági magyarok elleni gonosztettek feltárásának sürgetése vonatkozásában. Pedig, októberben lesz két éve, hogy Sólyom László és Boris Tadić között 2009-ben megszületett a megállapodás, hogy le kell rántani a leplet a Vajdaságban elkövetett magyarellenes atrocitásokról, hogy eljuthassunk a bocsánatkérésig és annak logikus folytatásaként: a történelmi megbékéléshez. Rosszul áll a szénánk e tekintetben.
Ternovácz István
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el 66/2011. számú határozatát, amely szerint „az...
2023. NOVEMBER 13.
[ 15:11 ]
Mivel Scholz nem képes bátor lépéseket tenni, egyetlen lehetősége maradt, hogy megpróbálja fenntartani a látszatot – így fogalmaz a politikai lépéskényszert okozó menekültáradat merész elhatározás híján kezelni képtelen német kancelláról a Politico.
A brüsszeli lap szerint az afrikai országok szó szerint hallani...
2023. NOVEMBER 10.
[ 14:27 ]
A posta megbízott igazgatója szerint a sztrájkolók minden követelése teljesült, a postások szerint semmi.
Második hete tart a szerbiai postai dolgozók sztrájkja, amely során a postások megfogalmazták követeléseiket, egyebek között a bérek emelését és a postások számának növelését kérik, ám mire a vezetőség...
2023. NOVEMBER 7.
[ 20:47 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!