A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A Délvidéki Kutató Központ feladata a megismerés és megismertetés
Betűméret:
A kutatóközpont eddigi munkájáról, terveiről Zakar Péter alapító, a délvidéki kutatócsoport vezetője, Forró Lajos, az intézmény megalakulásának kezdeményezője és Teleki Júlia tiszteletbeli elnök számolt be. Elhangzott, hogy a tudományos munkán túlmenően fontosnak tartják a magyar, a szerbiai és az európai közvélemény tájékoztatását a kutatások eredményeiről. Ennek érdekében együttműködnek a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottságokkal, a Csongrád Megyei Levéltárral, több civil szervezettel, települések polgármestereivel, a Rákóczi Szövetség szervezeteivel, Magyarkanizsán pedig Kávai Szabolcs vezetésével létrehozták a Délvidéki Kutató Központ egyik testvérszervezetét.
A központ emlékhelyeket alakít ki Vajdaság-szerte az 1944-45-ben mártírhalált halt délvidéki egyházi személyek számára, október 28-án, Óbecsén, november 4-én, Horgoson, 11-én pedig Moholon. Martonoson egy emlékház kialakításán dolgoznak, amely a II. világháborúban meggyilkolt valamennyi ártatlan áldozatnak emléket állít. A tervek szerint az emlékház ünnepélyes megnyitójára november 21-én kerül sor.
Az ártatlanul legyilkoltak rehabilitációja
A Délvidéki Kutató Központ támogatja az ártatlanul meggyilkoltak rehabilitációját, munkatársaik több kötetet jelentetnek meg a témával kapcsolatban. Már a közeljövőben a Zentai Levéltár jóvoltából napvilágot lát Molnár Tibor és Forró Lajos kötete, amely a partizán iratok tükrében tárgyalja Magyarkanizsa történetét az 1940-es években. Magyarkanizsa monográfiájának II. kötete Fejős Sándor szerkesztésében kerül az olvasók elé. Délvidéki Szemle címmel tudományos folyóiratot terveznek indítani, amelynek szerkesztésében olyan kiváló történészek fognak közreműködni, mint Szakály Sándor, Forró Lajos, Sokcsevics Dénes, Marjanucz László.
Január 23-án tudományos konferenciát és megemlékezést szerveznek a csúrogi áldozatok emlékére, Üllésen és Magyarkanizsán pedig népfőiskolát indítanak, ahol a Délvidék történelmével és hagyományaival kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Zakar Péter európainak ügynek tekinti ezeket a témákat már csak azért is, mert több nemzet fiai szerepelnek az áldozatok között. A szegediek és az egész Délvidék számára ugyancsak fontos kérdések ezek, hiszen a közelünkben húzódó határ meglétéből többnyire mindenkinek csak hátránya származott. Nem voltak fejlesztések, a különböző háborús konfliktusok elől menekültek is külön problémát jelentettek.
Az igazi Délvidék
Ideje más irányt adni az együttélésnek. Elképzelhető egy másfajta, igazi Délvidék is, ahol, mint a Bánságban, Zichyfalva környékén, egy település német volt, a másik mellette szerb, a harmadik román, majd egy magyar, és mindenki beszélte a másik nyelvét. Van egy másfajta hagyomány is, nem szabad azt hinni, hogy itt csak a mészárlásnak és a gyilkolásnak voltak hagyományai. Bizony létezett egy nagyon gazdag kulturális együttélés, amit azért számba kell venni, ha a Vajdaságról beszélünk.
Teleki Júlia családja révén közvetlenül is érintett az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokban, édesapját hurcolták el és végezték ki kegyetlen módon. Teleki szerint nem csak a vagyon-visszaszármaztatás fontos, hanem az igazság nyilvánosságra kerülése is. Megmondani, beismerni, hogy igenis nagyon sok ártatlan magyart végeztek ki. Kétségtelenül a szerbeknek is voltak áldozataik, ezt a magyar állam el is ismerte, Szerbia viszont ugyanezt a mai napig nem tette meg. Amíg ez nem történik meg, addig nem mondhatjuk, hogy a Vajdaságban tiszteletben tartják az emberi jogokat, és a békés együttélésről sem igazán beszélhetünk. „Ha a halottakat nem tisztelik, hogyan tisztelnek, bennünket, élőket” –– fogalmazott Teleki Júlia.
Forró Lajos a martonosi emlékházról elmondta, hogy a magyar külügyminisztérium támogatásával jön létre, s egyfajta megbékélési gesztusnak szánják a múzeumot, amely az első ilyen jellegű gyűjtemény lesz a Délvidéken, ahol nem csak az 1944-45-ös megtorlás magyar áldozatainak, hanem a II. világháború minden áldozatának is emléket kívánnak állítani.
tuti
Újabb erős és várhatóan tartós hőhullám érte el Szerbiát. A forróság napról napra fokozódik: pénteken már többfelé 38–40 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletre lehet számítani, és az előrejelzések szerint a rendkívül meleg idő augusztus első napjaiban is folytatódhat. Ilyenkor nem csupán a kellemetlen...
2026. JÚLIUS 29.
[ 16:29 ]
A populizmus vagy népi politizálás nem csupán a szerbiai belpolitika meghatározó jelensége, hanem világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a demokratikus választásokon. Bár a közbeszédben gyakran pejoratív jelentést kap, a politikatudomány önálló politikai irányzatként tekint rá, amelynek központi eleme a nép és az elit...
2026. JÚLIUS 24.
[ 18:02 ]
Az iráni háború ráirányította a figyelmet a Perzsa-öböl olajban gazdag országainak egyik legsúlyosabb gyengeségére: arra, hogy ivóvízellátásuk nagymértékben függ a tengervíz-sótalanító üzemektől. E létesítmények megsemmisülése vagy tartós kiesése a konfliktus további eszkalálódása esetén súlyos humanitárius...
2026. JÚLIUS 22.
[ 7:30 ]
