Tükör
Glatz Ferenc lát esélyt a szerb-magyar megbékélésre
A történelmi megbékélés legjobb eszköze a múlt alapos feltárása. Legutóbbi találkozójukon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy jövőre közösen fognak fejet hajtani 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A megbékélést a már korábban megalakult közös Magyar–Szerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott. A neves történész azért optimista, mert végre a tudomány, a közgondolkodás, az emberi szándék és a politika találkozott. Óriási kihívás is a szakemberek számára, hogy a nemzetközi történettudomány vegyen tudomást erről (először 1945 óta), szerb, horvát, német, szlovák, román, osztrák történészek, professzorok, akadémiák elnökhelyettesei, komoly, felkészült szakemberek konferenciákon foglalkozzanak a témával. „Fontos, hogy kutatásszervezetet tudtunk létrehozni a Vajdaságban. Sokan nem értették, miért nem Budapest lett a központ. Nekem az volt a véleményem, hogy létre kell hozni, erősíteni kell a Vajdaságban egy olyan történész kutatócsoportot, amelyik a következő években hosszú távon is együtt tud dolgozni szerb-magyar történeti témákon” –– érvelt az elnök. A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet javasolták a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy bízza meg ezen kutatások összefogásával (természetesen az akadémiai bizottság támogatásával). A társadalmi önvizsgálatnak azóta már közvetlen hozadéka is van. Glatz Ferenc elmondta, a nemzeti tanács, valamint a Hajnal Jenő vezette zentai intézet éppen az elmúlt hetekben fejezte be azoknak a kutatási eredményeknek (több mint 600 iratfolyóméter anyag) az átnézését, rendszerezését, több száz hangzóanyag visszaemlékezés-felvételét, különböző események helyszínének rögzítését és feltérképezését, ami azt mutatja, hogy egy év alatt, s ez nemzetközi összehasonlításban is páratlan teljesítmény, ilyen szervezett kutatási eredményeket nagyon keveset produkált a nemzetközi történelemtudomány –– beleértve a fél évszázada dolgozó holokauszt-kutatást is.
tuti
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

12 milliárd euró - illusztráció
2021. JÚNIUS 8.
[ 10:29 ]
A nemzeti összetartozás napja - illusztráció
2021. JÚNIUS 4.
[ 5:56 ]
A pandémia lassú lecsengése után folytatódik a szuverén uniós tagállamok küzdelme az Európai Unióban Az uralkodó közerkölcsi kultúrával és viszonyokkal kapcsolatban az egyik leggyakrabban előkerülő fogalom a liberalizmus, amelyet eredetileg politikai filozófiaként próbáltak körül írni. Bár a köznapi polgárok...
2021. MÁJUS 31.
[ 21:06 ]
Armin Laschet CDU-elnök egy podcastben beszélt Németország és az EU kihívásairól. Szerinte a kelet-nyugati megosztottság továbbra is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni. „A nem fizető kisebbség nem bírálhatja felül a többség akaratát” – jelentette ki a...
2021. MÁJUS 28.
[ 12:08 ]
Az elmúlt két évtizedben már folytak a kutatások egy univerzális influenza elleni oltás kifejlesztésére, hiszen a tudósok úgy vélték, ez a vírus okozhatja a következő világjárványt. Aztán amint megjelent a SARS-CoV-2 és körbefertőzte a világot, nekiláttak az univerzális vakcina ötletét átültetni a SARS víruscsalád...
2021. MÁJUS 27.
[ 19:20 ]
Beolvasás folyamatban