Több százezer ember küzd a világon és Szerbiában is olyan súlyos betegségekkel, amelyekkel szemben már minden kezelési formát kipróbáltak, és az egyedüli, utolsó lehetőséget az jelentheti, ha egy új szervet ültetnek be annak a helyére, amely felhagyott a működéssel.

Az egész világon, így közvetlen környezetünkben is mind nagyobb a különbség a szervek iránti szükséglet mértéke és a rendelkezésre álló szervek száma között. Éppen ezzel a problémával foglalkozik a Pan transplant, a transzplantált vajdasági páciensek egyesülete, amely számos civil szervezetet és ismert szerbiai személyiséget is megnyert a Légy donor! Válj hőssé! elnevezésű projektumának.

A projektum célja egyfelől az, hogy felhívja a polgárok figyelmét a transzplantáció és a szervadományozás fontosságára, de ugyanakkor a donorkártyák aláírását is népszerűsíti, írja a 021 újvidéki hírportál.

„A jelenleg hatályos szervtranszplantációs törvény szerint az agyi halál beállta esetén a páciensek hozzátartozóinak javasolják, hogy az érintett szervdonorrá váljon. Függetlenül attól, hogy van-e donorkártyája, a hozzátartozók véleményét mindig kikérik. A donorkártya valójában arra szolgál, hogy a család könnyebben tudjon dönteni a szervátültetés mellett, hiszen feltételezhető, hogy amennyiben valaki aláírta a kártyát, pozitív a véleménye a szervátültetésről” – magyarázta dr. Jelica Alargić, a Vajdasági Klinikai Központ transzplantációs csapatának tagja.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a donorkártya nem jelent kötelezettséget, mert ez nem így funkcionál a törvényeink szerint. Ezzel csak véleményt formál az érintett a szervdonorságról. Végső soron nem is kell aláírni a donorkártyát, de ha a hozzátartozóknak kifejezik a szándékukat, hogy szervdonorokká kívánnak válni, akkor nagyobb az esélye annak, hogy ezt jóvá is hagyják” – magyarázta Alargić.

A szerbiaiak egyébként tartanak a transzplantációtól, mert sokan úgy gondolják, valami rossz történik majd azzal, aki aláírta a donorkártyát, meg hogy ez nincs összhangban a vallással. Emiatt nagyon kevés a donor, illetve a transzplantáció az országban. Szerbiában akár 10-15 évet is kell várni egy-egy szervre, ezzel pedig e tekintetben az utolsó előtti helyen állunk Európában. Ugyanakkor Horvátországban vagy Spanyolországban, ahol különösen magas a szervátültetések száma, a törvények szerint mindenki donornak számít, annak kell regisztrálnia, aki kifejezetten nem szeretne szervadományozóvá válni. Ezekben az országokban is szükség van a hozzátartozók beleegyezésére, de sokkal könnyebben döntenek a szervadományozás mellett.

A szerbiai egészségügyi minisztérium adatai szerint Szerbiában jelenleg 600 ember vár veseátültetésre, több mint 70 személynek új májra lenne szüksége, húszan pedig egy új szívre várnak. Annak, aki szervdonorrá kíván válni, elsősorban a hozzátartozóit kell erről értesítenie. A statisztika szerint egyébként 20-szor nagyobb az esélye annak, hogy szervátültetésre lesz szükségünk, mint hogy potenciális szervdonorokká válunk.