A nyugat-balkáni régiónak nem egyformán jutott ki a gazdasági növekedésből. Csak Szerbia és Albánia mondhatja el, hogy gyorsítani tudott a tempón.

Az újabb politikai feszültségek, amelyek a létező legrosszabb forgatókönyvet váltják valóra, veszélybe sodorhatják a régió gazdaságát, derül ki a populari.org szervezet elemzéséből.

Noha a régióban is érezhető az elvándorlás, a foglalkoztatás felgyorsult, különösen Szerbiában, áll a Vesztes felemelkedése – a Nyugat-Balkán gazdasága című jelentésben, amelyet tekintélyes közgazdászokkal folytatott, a nyugat-balkáni gazdaságot érintő beszélgetések alapján állítottak össze, s amelyet a European Western Balkans portál tett közzé.

“A lehető legrosszabb forgatókönyvet az újabb feszültségek kialakulása jelenti, mindenekelőtt Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában”, véli a Szarajevói Egyetemen nemzetközi pénzügyet és gazdaságot előadó Fikret Čaušević.

A Világbank 2016-ra vonatkozó jelentése szerint Macedónia, Montenegró és Koszovó valamivel lassúbb fejlődést mutatott, míg Bosznia-Hercegovina stabilnak mondható ebben a tekintetben.

A nyugat-balkáni országok legnagyobb problémája, vélik a közgazdászok, a magas fokú munkanélküliség, a felsőbb végzettségű emberek elvándorlása és a régió politikai víziójának hiánya, de az alacsony kivitel, a korrupció és az is, hogy a hatalom közvetlenül beleártja magát a gazdaságba.

Laza Kekić, az Economist Intelligence Unit tanácsadó-elemző cég közép- és kelet-európai regionális igazgatója úgy véli, a nyugat-balkáni régió húsz éven belül sem lesz képes elérni azt, hogy “lépést tartson” az EU fejlettebb országaival, mert – mint mondja – ez a régió olyan problémákkal szembesül lépten-nyomon, mint amilyenek a rossz demográfiai mutatók, a magas fokú politikai kockázat és az elégtelen innovációs folyamatok.

“A lehető legjobb forgatókönyv szerint, vagyis viszonylag magas gazdasági növekedés mellett is, kicsi az esély arra, hogy a Nyugat-Balkán bármelyik országa elérje két évtizeden belül az EU átlagát”, mutatott rá Kekić.

A régió legnagyobb problémája a gyenge intézményrendszer és a korrupció, a “nem kompetens kormányok pedig veszélyes köröket tesznek, amelyek a fejlődés folyamatos elmaradásához vezetnek”, véli Velimir Šonje gazdasági elemző.

William Bartlett, a délkelet-európai politikai gazdasági intézet munkatársa azonban nem ért egyet a fenti kijelentésekkel, mert megítélése szerint a nyugat-balkáni régió, mint mondja, “nagy növekedési potenciállal rendelkezik, ahhoz azonban, hogy felvegye a lépést az EU-val, nagyobb tőkebeáramlásra és külföldi befektetésekre lenne szüksége”.

“A régiónak a külföldi befektetések hiányoznak, ha az iparról és a mezőgazdaságról beszélünk. Mindezek hiányában a felaprózódott piac és a politikai bizonytalanság jelentik a legnagyobb kockázatot”, véli Vladimir Gligorov, a bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági intézet professzora.

A Nyugat-Balkán országainak, a meglévő növekedési modell átalakítása érdekében az innovációkat kellene bátorítaniuk, s lehetővé kellene tenniük a kis- és középvállalkozások részére a kedvezőbb hiteleket. Mindebben segítséget nyújthatnak az EU-ból érkező pénzeszközök is, hiszen a nyugat-balkáni országok legnagyobb donátora éppen az unió. Ugyanakkor, ki lehetne, sőt ki kellene használni más forrásokat is, Hubert Warsmann független szakértő szerint ezek pedig éppenséggel Oroszországból, Közép-Ázsiából vagy Kínából érkezhetnének.

Az emigráció ugyancsak megkerülhetetlen tényező a gazdasági növekedés vizsgálatakor, állítja Dušan Reljić, a németországi nemzetközi gazdasági és biztonságpolitikai intézet szakértője. “2000-től a teljes populáció majdnem egyötöde emigrált, s azok között, akik elmentek, ott voltak a legjobb és legokosabb szakemberek is”, magyarázta Reljić.