Tükör
Szerbia: Decemberben várhatók az elkobzott vagyon utáni első kártérítések

Az idei szerbiai költségvetés kétmilliárd dinárt irányoz elő azoknak a tulajdonosoknak vagy örökösöknek, akiknek a vagyonát a második világháború után vették el, a kifizetés pedig akkor lesz lehetséges, amikor a szerb kormány meghozza a határozatot a kártérítés együtthatójáról, jelentette ki Strahinja Sekulić, a Restitúciós Ügynökség igazgatója.

„Arra számítok, hogy a hónap folyamán a pénzügyminisztérium konkrét határozattal – együtthatóval vagy más megoldással áll elő, melyet a törvény lehetővé tesz” – mondta Sekulić.

Hozzátette, pontosan 916 végzést hoztak meg a kárpótlásra való jogosultságról, azt viszont, hogy ezek közül hány között osztják szét a kétmilliárd dinárt, decemberben derül ki, amikor meghozzák az idei évre vonatkozó végzéseket is. A restitúciós törvény előirányozza, hogy 2018 decemberében kezdődik a kártérítések kifizetése kötvényekben, 12 éves határidőre, kétszázalékos éves kamat mellett, mondta Sekulić.

Az idősebb polgárok esetében a kötvények futamideje öt év, s a rövidebb határidő azokra is érvényes lesz, akik esetében a kártérítésre való jogot és annak összegét a kötvénykibocsátás ötödik évében határozzák meg, s hét évig lesz érvényes, magyarázta Sekulić, s hozzáfűzte, a kötvényekkel egyébként a tőzsdén is lehet kereskedni.

„A törvény értelmében 2018 és 2030 között ki kell fizetni minden kötvényt, függetlenül attól, hogy mikor hozták meg a döntést” – részletezte Sekulić, s emlékeztetett, hogy minderre összesen kétmilliárd eurót irányoztak elő.

A természetbeni visszaszármaztatás 90 százalékban befejeződött, pontosabban több mint 6000 objektumot és üzleti épületet, valamint 30 ezer hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza, a maradék 10 százalék esetében pedig, ami mintegy 20 ezer igénylés, meghozzák majd a kárpótlásról szóló végzést.

Az ügynökség az Adóhivatallal együttműködve tavaly felbecsülte azt a vagyont, mely esetében nincs lehetőség a természetbeni visszatérítésre. A kérdésre, hogy milyen esetekben döntenek a kártérítésről, Sekulić azt válaszolta, a törvény ezt pontosan meghatározza, s leggyakrabban olyan esetekről van szó, amikor a kilencvenes években a vagyont törvényes privatizációs vagy lakásfelvásárlási eljárás során eladták.

„Az egyik ilyen eset, amikor az objektum már nincs meg, mert lebontották, vagy amikor beépített telekről van szó, vagy amikor az objektumot törvényes privatizációs eljárás során eladták, illetve az állam, a minisztériumok és egyéb szervezetek munkáját szolgálja. Ezekben az esetekben a visszaszármaztatás helyett a kártérítést alkalmazzák, mert ilyenkor a vagyont nem lehet visszaadni természetben, mert ezek esetében nem beszélhetünk más személyek törvényes tulajdonjogáról” – magyarázta Sekulić.

Az állam pénzügyi lehetőségei korlátozottak, így a tulajdonosoknak vagy az örökösöknek a törvény értelmében legtöbb 500 ezer euró kártérítés fizethető ki.

„Ez egy olyan mechanizmus, melyet annak érdekében foglaltak bele a törvénybe, hogy ne lépjék át a kétmilliárd eurós összeget. Ez rengeteg pénz, ami nem lesz ugyan elég, azonban a gazdagabb országok, mint például Németország, sem tudták teljes egészében megtéríteni a kárt” – húzta alá a Restitúciós Ügynökség igazgatója.

Számításai szerint a vagyon-visszaszármaztatás a tárgyak megoldásának tempójától és az ügynökség kapacitásától függően öt-nyolc év alatt befejeződik, írja a Tanjug.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Pünkösd ünnepe - illusztráció
2018. MÁJUS 20.
[ 8:00 ]
Szerbiában ma, május 18-án először tartják az erőszak áldozatául esett nők nemzeti emléknapját. Az első emléknapot lesújtó statisztikai számadatok kísérik, mutatott rá ez alkalomból kiadott közleményében Zoran Pašalić köztársasági ombudsman.Szerbiában az elmúlt tíz év alatt több mint 350 nő lett családon belüli...
2018. MÁJUS 18.
[ 11:36 ]
Az idén május 19-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el....
2018. MÁJUS 17.
[ 16:09 ]
A kuršumlijai régióban fekvő Novo selo egy kis hegyi falu, lakói, már amennyien vannak, főként állattenyésztéssel foglalkoznak. A helybeli 27 éves Bojan Radovanović traktorával és a hozzá csatlakoztatott pótkocsival takarmányt szállított, amikor a hegyi úton megállították a rendőrök és lévén, hogy a pótkocsi nem volt...
2018. MÁJUS 16.
[ 16:56 ]
Beolvasás folyamatban