Hagyományteremtő céllal rendezték meg Visegrádon az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót. A szerdától péntekig zajló eseményen mintegy 180-an vettek részt, köztük 150 külhoni magyar újságíró a Kárpát-medence minden tájáról, beleértve a Vajdaság Ma munkatársait is.

Az első nemzetpolitikai magazin a rendszerváltozás után indult a Kossuth Rádióban, ami még ma is hallható. A Határok nélkül című műsor szerkesztőinek az volt a célja, hogy egy tudósítóhálózatot hozzanak létre, hogy napi szinten tájékoztathassák a hallgatóságot a külhoni történésekről, s így teremtsenek újra kapcsolatot az elszakított területek magyarjai és az anyaország között. Később a televízióban is megjelentek az ilyen jellegű műsorok, s ezzel együtt tovább bővült a tudósítóhálózat, ami mára lefedi a Kárpát-medencét. A rendszerváltás után 30 évvel azonban eljutottunk oda, hogy erről a szintről tovább léphetünk.

A visegrádi találkozón a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának munkatársai ismertették a kormány elképzeléseit a külhoni magyar tájékoztatási eszközök fejlesztéséről. Az egységes magyar médiatér megvalósításának fontosságát hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Úgy fogalmazott: ily módon is szeretnék erősíteni a nemzet összefogását. Kiemelten fontosnak tartják a külhoni magyar média megerősítését Kárpát-medence-szerte. Elmondta, hogy egyes régiókban az újságírók is fizetés-kiegészítéseket kapnak az egészségügyi dolgozókhoz, orvosokhoz, pedagógusokhoz hasonlóan.

A konkrét eredményeket ismertetve beszámolt arról, hogy Vajdaságban a Pannon RTV nemrég új székházat kapott. Ennek mintájára Ungváron létrehozták a TV21 csatornát. Erdélyben szintén zajlanak fejlesztések, de 2-3 éve támogatják a felvidéki magyar médiumokat is. Potápi Árpád János azt ígérte, hogy a jövőben sem maradnak el a támogatások és fejlesztések, hiszen

ha a határon túli magyarságnak nem lesz korszerű médiája, akkor az emberek a többségi nyelveken sugárzó tévé- és rádióműsorokat követik, illetve újságokat olvassák. Ez pedig az asszimilációt fogja felgyorsítani.

Ugyancsak részt vett az eseményen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. A találkozó záró rendezvényén elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a média összekovácsolja a közösséget, ezért nagy köszönet illeti a média munkatársait. A rendezvényen bemutatott kisfilmben elhangzó mondatra utalva azt mondta: a nemzet szekerét toljuk egy olyan világban, ahol minden feloldódik. A mostani összejövetelnek is az volt a célja, hogy meg tudjuk határozni, merre kívánjuk tovább tolni ezt a szekeret, hogy mindenki jól érezze itt magát, s a tájékoztatás hiteles és felelősségteljes legyen. Szili Katalin hozzátette, hogy a média munkatársaiban olyan partnerekre találtak, akikkel ezeket a feladatokat el tudják végezni.

Grezsa István miniszteri biztos arra kérte az újságírókat, hogy vegyék komolyan a munkájukat. Olyan kegyelmi időszakot élünk, amikor van rá lehetőségünk, hogy építkezzünk, missziós munkát végezzünk azzal, hogy igyekszünk önmagunkat megújítani.

Ahhoz, hogy az egységes médiatér kialakuljon, a határokon túli területeken is fejlesztésekre van szükség. Nem elég azonban csak a pénz, amit a magyar kormány biztosít. Egyes utódállamokban a törvényes rendelkezések gátolják a magyar médiumok létrehozását, máshol a feltételek meglennének, de kevés a képzett újságíró.

A visegrádi találkozón a határon túli magyar médiumokban dolgozó újságírók arról számoltak be, hogy újságjaik, portáljaik, rádióik, televízióik jelenleg milyen körülmények között működnek, s milyen problémákkal szembesülnek a mindennapokban.

Elhangzott, hogy a nyomtatott sajtó napjai meg vannak számlálva. Legfeljebb 10-20 éve van még hátra a hagyományos újságoknak. Szerepüket fokozatosan veszik át a portálok, de a rádió és televíziók tartalma is mind nagyobb mennyiségben érhető el az interneten. Emiatt van az, hogy amikor a fejlesztésekről beszélünk, leginkább az elektronikus médiára terelődik a szó.

A helyzet Szlovákiában a legrosszabb

Meglepő, de a magyar nyelvű média helyzetét tekintve legrosszabb a helyzet Szlovákiában. A sok tekintetben „mintaállamnak” tekinthető EU-s országban 25 éve hozták meg a nyelvtörvényt, s ennek egyes előírásai miatt nem alakulhattak magyar rádiók és televíziók. A törvény ugyanis arra kötelezné a szerkesztőségeket, hogy a magyar rádióműsorok szlovák nyelvű változatát is elkészítsék, amit szintén sugározniuk kellene, a televíziókban pedig mindent feliratozni kellene szlovákra. Ez hatalmas többletmunkát és kiadást igényelne, ami csődbe vinné a magyar médiavállalkozásokat. A Felvidéken csak egyetlen magyar rádió működik. A közmédia részeként sugároz a Pátria Rádió. A Szlovák Televízióban napi 5 perces hírműsor van magyar nyelven, illetve hetente kétszer 26 perces magazint sugároznak. Amint a találkozón elhangzott, a felvidéki magyar média többsége liberális szemléletű. Többen ezzel magyarázzák a felvidéki magyarság körében tapasztalható viszonylag nagy asszimilációt is.

Ebből a helyzetből eléggé rögös a kivezető út. Egyelőre a Ma7 médiacsalád megindításával próbálkoznak. Az első tapasztalatok reménykeltőek. A Magyar7 hetilap a legkorszerűbb nyomdatechnikával készül. A ma7.sk portál a hírek mellett hosszabb szövegeket is közöl. A hirek.sk pedig egyféle televízió-pótló: napi 4-5 videó kerül fel a honlapra, amelyek a felvidéki magyarsággal kapcsolatos legfontosabb eseményekről számolnak be.

Kárpátalján egykor a közmédia, az Ungvári RTV jelentős mennyiségű magyar nyelvű műsort sugárzott, amit fokozatosan elsorvasztottak az elmúlt 2-3 évtizedben. Megszületett tehát a döntés egy magyar csatorna létrehozásáról. Az ukrán hatalom azonban megpróbált akadályokat gördíteni e törekvés elé. Mégis sikerült megvásárolni egy magán televíziót, ami osztott műsoridővel sugároz egy másik tv-vel. Az ukrán törvények miatt azonban a TV21 Ungvár kénytelen volt létrehozni egy ukrán szerkesztőséget is, hisz az adásidő felében ukrán nyelven kell sugározniuk. A TV21 saját 12 órás műsoridejében így csak napi 6 óra magyar nyelvű műsor készülhet. A kárpátaljai kollégák attól is tartanak, hogy az újabb nyelvtörvény újabb akadályokat gördíthet majd eléjük, esetleg meg is gátolhatja a működésüket.

Romániában bőséges a műsorkínálat. A Marosvásárhelyi Rádió napi 24 órás magyar nyelvű műsort sugároz, ami Erdély jelentős részén fogható. A Kolozsvári Rádió magyar adása is egész napos azzal, hogy csak egy megyében hallható. A Temesvári Rádióban is van egy-két óra magyar adás, s ez is része a román közmédiának. E három közszolgálati adó mellett további 12 magyar kereskedelmi rádió sugároz Erdélyben, illetve 10 éve elérhető az Erdélyi Magyar Televízió, ami az egyetlen országos magyar nyelvű televízió Romániában, s mára már egész napos műsorkínálattal rendelkezik.

Szlovéniában a közszolgálati RTV részeként működik a lendvai rádióstúdió. Egész napos magyar adást sugároznak saját frekvencián. Televíziós műsoruk is van, heti 4x20 perc a Szlovén Televízió 1-es csatornáján, bár többször felmerült, hogy száműzik az adást a maribori regionális stúdió programjára, de ez eddig nem következett be.

Horvátországból csak az Új Magyar Képes Újság tagjai érkeztek a visegrádi médiatalálkozóra. A kis létszámú szerkesztőség azonban „3 az egyben” módon rádió- és tévéműsort is készít.

A külhoni magyar tájékoztatási eszközök közül az egyik legrégebbi médium az idén 75 éves Magyar Szó. A nyomtatott sajtóra jellemző példányszámcsökkenés a vajdasági magyarok napilapja esetében is folyamatos, a szerkesztők azonban remélik, hogy talán megérik a 100. születésnapot. A Délvidéken a magyar kormány támogatásának köszönhetően Szabadkán megépült a Magyar Médiaház, ami otthont ad a Pannon RTV lehető legkorszerűbb stúdióinak és berendezéseinek is.

A magyar kormány a jövőben is támogatja a külhoni médiumokat

Magyarország Kormánya az ígéretek szerint az elkövetkező időszakban is biztosítani fogja az anyagi forrásokat a külhoni magyar médiumoknak. Az, hogy milyen minőségű cikkek, rádiós és televíziós műsorok születnek, az már a helyi újságírók tudásától, felkészültségétől, műveltségétől, szorgalmától függ. Az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a szakmai képzésekre is.

Az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón, Visegrádon kiderült, hogy Vajdaságban vannak kiváló újságírók, akiktől tanulni lehet, de kiderült az is, hogy vannak tehetséges fiatalok is.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága meghívásos pályázatot hirdetett a találkozón részt vevő újságírók számára a külhoni magyar gyerekek éve jegyében Megmaradni – Külhoni magyar sikertörténetek címmel. A pályázatra 3-8 perces televíziós és rádiós riportokkal, kisportrékkal, valamint nyomtatásban vagy online megjelent cikkel, interjúval lehetett jelentkezni. A vajdaságiak ezen kiválóan szerepeltek.

A rádiós pályázati kategóriában Ternovácz Istvánnak, az Újvidéki Rádió szerkesztőjének, a Kossuth Rádió délvidéki tudósítójának a riportja, amely a Tanyaszínházról szólt, első helyezést ért el. Az írott sajtó kategóriában Markovics Annamária, az MTI belgrádi tudósítója szerezte meg az első helyet. Cikkében Harmath Károly atyát mutatta be. A televíziós kategóriában második díjat nyert a Pannon Televízió három fiatal munkatársa: Herczeg Zsolt, Miskolci Renato és Fleisz Miklós. Ők Micsik Béla törökbecsei citerakészítőt mutatták be. Különdíjban részesült Máriás Endre, a Magyar Szó munkatársa. Ő azzal foglalkozott, hogy miként lehet boldogulni itt, a Vajdaságban. Tapasztalatait egy külföldről visszatért fiatal, a zentai Mészáros Keceli Ágnes mesélte el.

A visegrádi találkozón Potápi Árpád János elmondta, hogy a rendezvényt a hagyományteremtés szándékával tartották meg. Jövőre, a második találkozón talán már összegezni lehet az első tapasztalatokat, hogy az egységes magyar médiatér létrehozásának első lépései milyen kezdeti eredményeket hoznak.