Ferenc pápa 2023. április 28-30. között apostoli látogatást tesz Magyarországon. A katolikus egyház feje 2013-as megválasztása óta először látogat el második alkalommal egy országba, hazánkban először 2021. szeptember 12-én járt, amikor a budapesti Hősök terén az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálta. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s megkapta elhivatását a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.

A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.

Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének.

Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelent a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja, érintetlen volt az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vall, küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tartott, közel áll az Olaszországból útnak indult Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz.

Megválasztásakor - a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként - a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.

Ferenc pápa szorgalmazza a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekszik, többek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban. 2019. június 1-jén ugyancsak első pápaként látogatott Erdélybe, Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel. Tavaly kanadai "bűnbánati zarándoklatán" ismét bocsánatot kért a katolikus egyháznak a bentlakásos iskolákban élő őslakosok tragédiájában játszott szerepéért. Idén márciusban, pápává választásának tizedik évfordulóján a békéért fohászkodott, kiemelve a szíriai és az orosz-ukrán háborút, utóbbit többször elítélte.

A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupció-ellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntetőtörvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.

Ferenc pápa 2013 óta 40 külföldi utat tett (a magyarországi a 41.), három enciklikát és öt apostoli buzdítást adott ki. 2014-ben és 2019-ben rendkívüli, 2015-ben és 2021-ben rendes püspöki szinódust hívott össze, utóbbi a jelenkor kihívásaival, problémáival foglalkozik, kontinentális szakasza 2023 tavaszán zárul le. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.

A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Tavaly jelent meg legújabb könyve Háború ellen - Bátorság a béke építéséhez címmel.

A pápa aktívan használja a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője van. Szereti a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszél olaszul, angolul, franciául és németül. Térdproblémái miatt tavaly kerekesszékben jelen meg a nyilvánosság előtt, s nem zárta ki lemondását, ha időskori fáradtsága miatt már nem lenne képes tisztán látni.