Szerbia a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását fontolgatja több mint egy évtizeddel annak megszüntetése után.

A Financial Times szerint ez annak a jele, hogy a Nyugat-Balkán legnagyobb hadseregével rendelkező ország vissza akarja fordítani az erőinek évek óta tartó erózióját.

Szerbia EU-tagjelölt országként ritkán ért egyet a nyugati szövetségeseivel, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, és nem hajlandó csatlakozni a nyugati szankciókhoz Oroszország ukrajnai inváziója miatt, írja a lap.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Belgrád a nyugat-balkáni regionális konfliktusok középpontjában áll, és ide tartozik az elszakadt Koszovó státuszának kérdése, amit nem hajlandó elismerni szuverén országként, valamint Bosznia-Hercegovina egysége is.

Mint Kelet-Európa egyik legnagyobb fegyvergyártója, Belgrád megerősítette katonai kapacitásait, miközben Kínából és más országokból vásárol technológiákat.

Ugyanakkor a hivatásos fegyveres erők több ezer tagot veszítettek az elmúlt években, írja az FT.

Aleksandar Vučić államfő a tegnapi belgrádi fegyver- és haditechnikai eszközöket megtekintő körútján elmondta: a szerb hadsereg vezérkara és a védelmi minisztérium „meggyőzően” kiállt a kötelező sorkatonai szolgálat megújítása mellett. Arra kérte az illetékeseket, hogy májusig terjesszék elő javaslataikat.

„Nem fenyegetünk senkit. Ma, ha nincs (erős) hadseregünk, akkor nincs országunk sem”, tette hozzá Vučić.

Az ukrajnai háború számos európai országot késztetett arra, hogy megerősítse a katonai kapacitásai és átszervezze haderejét, egyes országok pedig – köztük Németország – azt fontolgatják, hogy valamilyen formában újra bevezessék-e a hadkötelezettséget, noha emiatt kritikák érik őket.

A kritikusok szerint Belgrád hiába harcol a fizetett hadseregének megerősítéséért, miközben a legtöbb balkáni szomszéd már csatlakozott a NATO-hoz, és egy esetleges konfliktus esetén fölényes képességekkel rendelkeznének, írja az FT.