Friss hír, hogy egy amerikai közvéleménykutató mérése szerint a sziget lakóinak erős többsége szeretne az Egyesült Államokhoz kerülni. A mérés hitelességét egyelőre fenntartásokkal kell kezelni, mert mindössze 416 grönlandi lakos nyilatkozatán alapul, viszont előre jelzi, hogy hamarosan további és erősebb nyomás várható a Trump adminisztráció irányából, hogy felpuhítsák a dán és a grönlandi kormány elutasító álláspontját a sziget adásvételéről.

A Patriot Polling nevű intézetet középiskolások alapították két évvel ezelőtt, de mára már tagjai annak az intézeti körnek, amelynek eredményeit a meghatározó FiveThirtyEight gyűjtőoldal (aggregátor) figyelembe veszi. A Patriot egy csillagot birtokol a lehetséges háromból.

Egyelőre más intézet nem készített kutatást a grönlandiak véleményéről a felizzott amerikai-dán területi vitában. A mérést Donald Trump Jr., a megválasztott elnök fia látogatása során végezték el.

A vasárnap közzétett mérés szerint a grönlandi válaszadók 57,3 százaléka helyesli Grönland Egyesült Államok részévé válását, 37,4 százalékuk ellenzi a potenciális felvásárlást, 5,3 százalékuk pedig bizonytalan a lépéssel kapcsolatban.

Trump megválasztott elnök azért vetette fel Grönland dán terület megszerzésének gondolatát, mert szerinte „a sziget birtoklása feltétlenül szükséges az Egyesült Államok stratégiai céljainak szempontjából”.

Az eddigi külföldi reakciók többsége kételkedő vagy elutasító volt, mivel sem fontosnak, sem jogszerűnek, sem lehetségesnek nem tartották a felvetést.

További vélemények szerint hosszabb távon Trump a globális klímaváltozásra spekulál, ami a grönlandi jégtakaró vékonyodása folytán megkönnyítené a sziget stratégiai ásványkincseinek kiaknázását, és olcsóbb hajózást tenne lehetővé mind a katonai, mind a kereskedelmi járművek számára.

A politikai kérdésekkel nem foglalkozó dán uralkodó, X. Frigyes király már decemberben elrendelte a monarchia címerének átrajzolását, kiemelt hangsúlyt adva a sarkvidéki területek szerepének a koronán belül. Mette Frederiksen dán miniszterelnök többször is azt hangsúlyozta, hogy Grönland nem eladó, és hogy az akvizíciós témát egyedül a megválasztott elnök erőlteti.

Koppenhága a múlt hónapban új katonai csomagot jelentett be az Északi-sarkvidékre, alig pár órával azután, hogy Trump első bejelentése elhangzott. A dán védelmi miniszter "a sors iróniájának" minősítette az egybeesést.

Donald Trump hivatalba lépése után várhatóan a kérdés újra terítékre kerül, és akkor további és mélyebb közvéleménykutatások is várhatók. Az eddigi nyilatkozatok alapján nem zárható ki, hogy akár Dánia, akár maga a grönlandi kormányzat népszavazást írjon ki az elidegenítésről.

Ugyanakkor az sem valószínű, hogy Grönland a függetlenségre szavazna, ha nem kap garanciákat arra nézve, hogy megtarthatja a jelenleg Dániától kapott támogatásokat, például az egészségügyre és a jóléti rendszerre.

„Lehet, hogy a grönlandi miniszterelnök most harcban áll, de abban az esetben, ha valóban kiírna egy népszavazást, szüksége lesz egy meggyőző narratívára arról, hogyan lehet megmenteni a grönlandi gazdaságot és jóléti rendszert" - mondta Ulrik Gad Grönland-kutató, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének munkatársa az Euronews cikke szerint.