Tükör
Szerbia: Növekvőben a pesszimizmus az ország EU-tagsága kapcsán
Betűméret:             

A szerbiai polgárok többsége pesszimistán tekint az ország európai uniós csatlakozásának esélyeire, ugyanakkor Kínát tartják a legjobb külpolitikai partnernek az elmúlt évtizedben – derül ki a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet (IMPP) és a Társadalomtudományi Intézet (IDN) közös közvélemény-kutatásából, amelyet Belgrádban mutattak be.

A „Hozzájárulás a modern partnerségekhez: Szerbia kapcsolatainak értékelése az EU-val és Kínával” című kutatást ma Belgrádban mutatták be az IMPP (Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet) kutatói és tisztségviselői – Ivona Lađevac, Aleksandar Mitić és Nenad Stekić. A projekt, amelyet tavaly december óta folytatnak Szerbiában, az ország legfontosabb külpolitikai partnereivel – az EU-val, Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal – való kapcsolatok kockázatait és lehetőségeit vizsgálja, írja a Beta.

A projekt vezetője, Ivona Lađevac kiemelte, hogy a kérdések a politika, a gazdaság és a biztonság területeire vonatkoztak, és céljuk, hogy átfogó képet adjanak Szerbia külpolitikai pozíciójáról.

A felmérés szerint a szerbiai lakosság 47,4 százaléka Oroszországot tartja a legfontosabb védelmezőnek a nemzeti érdekek szempontjából, míg az EU-t 24,6 százalék, Kínát pedig 10,5 százalék említette. A válaszadók a legfontosabb regionális partnernek Romániát (41,7%), majd Magyarországot (29,8%) jelölték meg.

A kutatás rávilágított arra, hogy a szerbek szerint az ország az elmúlt tíz évben a legjobb külpolitikai együttműködést Kínával ápolta, ezt követte Oroszország és az EU, míg legrosszabb kapcsolata az Egyesült Államokkal volt.

A legnagyobb szimpátiát a megkérdezettek körében Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping élvezi,

az uniós vezetők viszont kifejezetten rossz megítélést kaptak.

A polgárok 59,2 százaléka úgy gondolja, hogy Szerbia soha nem csatlakozik az EU-hoz, míg mindössze 7,5 százalék szerint ez megtörténhet a következő öt évben. A válaszadók többsége (64,2%) ellenzi az Oroszország elleni szankciók bevezetését.

Kína kapcsán a közvélemény megosztott: a többség (73,3%) szerint Szerbia túlzottan eladósodik a kínai infrastrukturális projektek miatt, ugyanakkor 45,5 százalék elismeri, hogy ezek hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. A legnagyobb egyetértés az ökológiai követelményekben mutatkozott: a válaszadók 92 százaléka több környezetvédelmi garanciát vár minden külföldi befektetőtől.

Ritkán ennyire egységes a nemzetközi sajtó: a világ vezető lapjai szerint nem egyszerű kormányváltás történt Magyarországon, hanem egy 16 évig tartó politikai korszak zárult le, írja összeállításában az Index. A külföldi értelmezések alapján a választás nemcsak belpolitikai fordulat, hanem európai és geopolitikai...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 1:54 ]
Tibor Fischer magyar származású brit író és novellista a The Telegraph oldalán megjelent publicisztikájában kifejtette, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök miért is népszerű még mindig a választók körében. A közkeletű vélekedéssel ellentétben a magyar miniszterelnök továbbra is...
2026. ÁPRILIS 11.
[ 0:21 ]
A fősodor média által sugalltakkal ellentétben semmi alárendeltség vagy megalkuvás nem volt abban, ahogy Orbán Viktor a lehallgatott, majd kiszivárogtatott telefon hívás során beszélt Vlagyimir Putyinnal. Ez a kommunikáció inkább tele volt önbizalommal és kölcsönös előnyökkel. Andrew Korybko szerint Orbán így közzétett...
2026. ÁPRILIS 9.
[ 8:14 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó