Tükör
Szerbia: Növekvőben a pesszimizmus az ország EU-tagsága kapcsán
Betűméret:             

A szerbiai polgárok többsége pesszimistán tekint az ország európai uniós csatlakozásának esélyeire, ugyanakkor Kínát tartják a legjobb külpolitikai partnernek az elmúlt évtizedben – derül ki a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet (IMPP) és a Társadalomtudományi Intézet (IDN) közös közvélemény-kutatásából, amelyet Belgrádban mutattak be.

A „Hozzájárulás a modern partnerségekhez: Szerbia kapcsolatainak értékelése az EU-val és Kínával” című kutatást ma Belgrádban mutatták be az IMPP (Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet) kutatói és tisztségviselői – Ivona Lađevac, Aleksandar Mitić és Nenad Stekić. A projekt, amelyet tavaly december óta folytatnak Szerbiában, az ország legfontosabb külpolitikai partnereivel – az EU-val, Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal – való kapcsolatok kockázatait és lehetőségeit vizsgálja, írja a Beta.

A projekt vezetője, Ivona Lađevac kiemelte, hogy a kérdések a politika, a gazdaság és a biztonság területeire vonatkoztak, és céljuk, hogy átfogó képet adjanak Szerbia külpolitikai pozíciójáról.

A felmérés szerint a szerbiai lakosság 47,4 százaléka Oroszországot tartja a legfontosabb védelmezőnek a nemzeti érdekek szempontjából, míg az EU-t 24,6 százalék, Kínát pedig 10,5 százalék említette. A válaszadók a legfontosabb regionális partnernek Romániát (41,7%), majd Magyarországot (29,8%) jelölték meg.

A kutatás rávilágított arra, hogy a szerbek szerint az ország az elmúlt tíz évben a legjobb külpolitikai együttműködést Kínával ápolta, ezt követte Oroszország és az EU, míg legrosszabb kapcsolata az Egyesült Államokkal volt.

A legnagyobb szimpátiát a megkérdezettek körében Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping élvezi,

az uniós vezetők viszont kifejezetten rossz megítélést kaptak.

A polgárok 59,2 százaléka úgy gondolja, hogy Szerbia soha nem csatlakozik az EU-hoz, míg mindössze 7,5 százalék szerint ez megtörténhet a következő öt évben. A válaszadók többsége (64,2%) ellenzi az Oroszország elleni szankciók bevezetését.

Kína kapcsán a közvélemény megosztott: a többség (73,3%) szerint Szerbia túlzottan eladósodik a kínai infrastrukturális projektek miatt, ugyanakkor 45,5 százalék elismeri, hogy ezek hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. A legnagyobb egyetértés az ökológiai követelményekben mutatkozott: a válaszadók 92 százaléka több környezetvédelmi garanciát vár minden külföldi befektetőtől.

A hőhullámok mindig is részei voltak a Föld természetes éghajlati rendszerének, a mostani extrém melegek azonban már nem magyarázhatók pusztán természetes ingadozásokkal. A tudomány jelenlegi állása szerint az emberi tevékenység, mindenekelőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, növeli annak esélyét, hogy a hőség...
2026. JÚNIUS 30.
[ 13:38 ]
Aleksandar Vučić szerb elnök a szombati belgrádi nagygyűlésen bejelentette, hogy néhány héten belül lemond, de az elemzők szerint ez nem jelenti politikai pályafutása végét. A Deutsche Welle azt írja, Vučić várhatóan előrehozott parlamenti választásokkal próbálhatja újrarendezni hatalmát, akár úgy, hogy a Szerb Haladó...
2026. JÚNIUS 29.
[ 10:49 ]
Az izraeli média vasárnap óvatos bizakodással, de jelentős kételyekkel fogadta az Izrael és Libanon között pénteken megszületett keretmegállapodást, amely a több évtizedes konfliktus lezárását célozza. A tekintélyes biztonságpolitikai szakújságíró, Ronen Bergman a Jediót Ahronótban úgy vélte, hogy a megállapodás...
2026. JÚNIUS 28.
[ 13:28 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó