A német politikai közéletben egyre gyakrabban jelennek meg arra utaló jelek, hogy a politikai elit lassan elfordul Aleksandar Vučićtól, aki eddig a régió biztonsági garanciájának számított – írja a Deutsche Welle.

Berlin évtizedek óta Vučićban látta a stabilitás és biztonság zálogát a Balkánon – Angela Merkeltől Olaf Scholzon át Friedrich Merzig. Bár a kormányzása bizonyos aspektusait mindig érték kritikák, mégis túl fontos volt Berlin és Brüsszel számára a szerb–koszovói kapcsolatok normalizálása és Milorad Dodik féken tartása. Ehhez társul hozzá, hogy Németország a legnagyobb külföldi befektető Szerbiában, és stratégiai érdekei vannak a jadar-völgyi lítiumkitermelésben is.

Mostanra azonban mind gyakrabban hallatszódnak a kritikus hangok. Németország tartózkodó volt a Szerbiában november óta zajló, a kormány ellen irányuló egyetemistatüntetések támogatásában, de Berlinben egyre fogy a türelem.

A pohár Vučić pekingi útján csordult túl végképp, ahol Putyinnal és más autokratákkal találkozott. Berlin számára különösen bántó volt az, hogy Vučić az EU képviselőit „csőcseléknek”, a boszniai főképviselőt pedig „gauleiternek” nevezte.

Stabilizációs tényezőből destabilizációs tényező

Adis Ahmetović, a német SPD külpolitikai szóvivője szerint Vučić ma már destabilizáló tényező nemcsak Szerbiában, hanem Boszniában, Koszovóban és Montenegróban is. Úgy vélte, Berlin évekig rossz lóra tett.

A CDU politikusa, Michael Brand hasonlóan élesen fogalmazott: „Szerbia Vučić alatt mind jobban eltávolodik Európától, miközben Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez kötődik. Az, hogy az EP-képviselőket „csőcseléknek”, a boszniai főképviselőt pedig „nácinak” nevezte, következményekkel kell, hogy járjon”.

Hozzátette: „Nem szabadna milliárdokkal támogatnunk egy autokratát, aki Európát ellenségnek tekinti, saját népe ellen fordul és szomszédaival szemben is agresszíven lép fel”.

Az SPD politikusa, Ahmetović Vučić retorikai támadásait összekötötte korábbi – a boszniai háború idején folytatott – propagandamunkájával. Szerinte a szerb elnök belpolitikai kudarcait próbálja így elfedni.

A Zöldek részéről Boris Mijatović az erőszakos fellépést bírálta, mivel augusztus óta a szerb állam könnygázzal és gumibotokkal oszlatja szét a tüntetéseket.

„A békés tüntetők megfélemlítésének minden formáját elítéljük” – mondta.

Eltérő álláspont az AfD-től

Az egyetlen nagyobb német párt, amely eltér a kritikus hangoktól, az az Alternatíva Németországért (AfD). Képviselőjük, Alexander Wolf szerint a problémák oka nem Vučićban vagy Dodikban keresendő, hanem az EU és az ENSZ „egyre autokratikusabb” fellépésében, illetve a bosnyákoknak a daytoni megállapodás felülírására tett törekvéseiben.

Wolf úgy vélte, hogy Bosznia-Hercegovina nem maradhat fenn centralizált államként, és a bosnyákok nem vonhatják meg a kisebbségek – főleg a szerbek és a horvátok – jogait.

Hangsúlyozta, hogy Dodikot demokratikusan választották meg, és tiszteletben kell tartani, különösen ha az októberi népszavazás megerősíti elnöki pozíciójában.