A jövő év első napjától Szerbiában 10,1%-kal emelkedik a minimálbér, vagyis 500 euróról 550 euróra nő. Ez a változás öröm az alacsony jövedelmű dolgozóknak, de sok munkáltató számára komoly gondot okoz. Vannak, akik az árak emelésével próbálják fedezni a megnövekedett költségeket, mások elbocsátásokra kényszerülhetnek – írja a Vreme.

Ljiljana Pavlović, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének képviselője elmondta: a szövetség már a tárgyalások során jelezte, hogy az államnak részt kellene vállalnia a teherből, különben az emelés súlyosan érintheti a vállalkozásokat. Mint rámutatott, a mikrovállalkozások közül már most is minden harmadik komoly nehézségekkel működik.

„A mikro- és kisvállalkozások vannak a leginkább veszélyeztetve, mivel a munkáltatók körében végzett kutatásaink azt mutatják, hogy már most is a harmaduk komoly nehézségekkel működik, és a minimálbér ilyen mértékű emelése negatívan fog hatni a működésükre” – mondta Pavlović.

Hangsúlyozta, hogy a munkáltatók egy része a termékek és szolgáltatások árának emelésével próbálja majd ellensúlyozni a többletköltségeket, míg más részük – akik nem tudják ilyen módon kompenzálni a kiadásokat – azt jelezte, hogy előfordulhat, hogy csökkenteniük kell az alkalmazottak számát, magyarán: elbocsájtásokra kényszerülnek.

„Kértük az államot, hogy vegye át a teher egy részét, és ennek értelmében a bérek adómentes része azonos arányban nőtt, mint a minimálbér összege. Így a költségnövekedés elvileg kompenzálva lett, de még így is a munkáltatók egyharmada – különösen Kelet- és Dél-Szerbiában, sőt Šumadijában és Nyugat-Szerbiában – nem tud akkora forgalmat elérni, mint a nagyobb városokban, így még a minimálbér kifizetése is problémát jelent számukra” – figyelmeztetett Pavlović.

Az októberi emelés elegendő lett volna

Elmondása szerint a Szerbiai Munkaadók Szövetsége nem értett egyet a mostani „rendszeres” minimálbér-emeléssel, ellentétben az októberi rendkívüli, 500 euróra történő emeléssel, amelyet támogattak.

„Az októberi rendkívüli emeléssel egyetértettünk, a munkáltatók többsége akkor azt támogatta, de a januári rendszeres emelés már túl sok a munkáltatók számára” – mondta Pavlović.

Hozzátette, hogy a szövetség csak a magánszektor szereplőivel egyeztet, és figyelmeztetett, hogy egyes magáncégek a minimálbér-emelés miatt kénytelenek lesznek bezárni.

„Kutatásainkban mindig megjelenik a munkáltatók egyharmada, amely ellenzi a minimálbér-emelést, ezek általában olyan cégek, amelyek már most is gyenge eredményekkel működnek. Számukra minden nagyobb költség problémát jelent, és felveti a kérdést, hogy egyáltalán képesek lesznek-e fennmaradni a piacon. Így valós a veszély, hogy egyes vállalkozások a minimálbér-emelés miatt megszűnnek. Szerencsére a megkérdezettek fennmaradó kétharmadának nincsenek minimálbéres alkalmazottai” – tette hozzá.

A minimálbért adómentessé kellene tenni

Ami azokat az ágazatokat illeti, amelyeket különösen érzékenyen érint a minimálbér-emelés, Pavlović elmondta, hogy a textiliparban már régóta komoly problémák vannak – egyrészt a tisztességtelen verseny, másrészt a sok online bolt miatt.

„Azok, akik nálunk a textiliparban dolgoznak, egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt ilyen konkurenciával, és emiatt munkaerőhiánnyal küzdenek, amit az alacsony bérek is súlyosbítanak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szolgáltatási szektor is jelentős mértékben veszélyeztetett.

„Ha a minimálbérről beszélünk, azt adómentessé kellene tenni, de az állam jelenleg csak a jövedelem adómentes részét tudja növelni, ami ugyan segítség a vállalkozóknak, de sokkal többet jelentene, ha csökkennének a bérre rakódó adók és járulékok, mivel ezek valóban rendkívül magasak” – zárta Pavlović.

A minimálbér-emelés nem meglepetés

Saša Đogović közgazdász ezzel szemben úgy látja, hogy a terhek egy részét az állam át fogja vállalni, így „a munkáltatók képesek lesznek elviselni az emelés következményeit”.

Kiemelte, hogy a költségnövekedés elsősorban azokat sújtja, akik minimálbért fizetnek, nem pedig azokat, akik magasabb fizetést adnak.

Emlékeztetett arra, hogy a minimálbér rendszeres kiigazítása már korábban be lett jelentve, és belekerült az állami költségvetésbe, tehát ez nem lehet meglepetés.

Đogović szerint az októberi ad hoc emelés valóban meglepte a munkáltatókat, mivel az a lakosság infláció miatti elégedetlenségére adott gyors válasz volt. A januári rendszeres emelést azonban a vállalatok már beépítették a 2026-os tervezésbe, így az nem jelent váratlan terhet.

A veszélyben lévő cégek: az olcsó munkaerőre építő ágazatok

Đogović szerint sok munkáltató árat fog emelni, hogy ellensúlyozza a munkaerőköltség-növekedést.

Azok a cégek lehetnek veszélyben, amelyek munkaintenzív ágazatokban tevékenykednek, és olcsó munkaerőre építenek, például a textil-, bőr- és cipőiparban.

Emlékeztetett arra is, hogy több ilyen cég már elhagyta Szerbiát – például a Benetton, a Kentaur és a Geox.

Stratégiai váltásra van szükség

A közgazdász szerint az államnak: egyértelmű iparpolitikát kell kidolgoznia, nem szabad több támogatást nyújtania az olcsó munkaerőre épülő szektoroknak, hanem csak a jól meghatározott, magas technológiai szintű tevékenységeket kell támogatnia.

Szükséges a munkaerő átképzése és továbbképzése, valamint az, hogy állami–magán együttműködéssel fejlesszék és hasznosítsák a természetes erőforrásokat (pl. turizmus, mezőgazdaság, állattenyésztés, gyümölcstermesztés), ezzel is ösztönözve a vidéki vállalkozásokat és a hazai gazdaságfejlesztést.

Đogović szerint stratégiai fordulatra van szükség a gazdaságpolitikában, hogy olyan kiszámítható környezet jöjjön létre, ahová a diaszpórából is visszaáramolhatna a tőke és a vállalkozók.

Ezzel a tőke és az új munkahelyek javíthatnák Szerbia gazdasági helyzetét – szögezte le a szakember.