A szabadkai Városházán ma díszülésen emlékeztek meg a nagy népi közgyűlés 95. évfordulójáról, amely döntése után Vajdaságot Szerbiához csatolták, a nap egyben az itt élő bunyevácok nemzeti ünnepe is. Az ünnepség díszvendége Tomislav Nikolić szerb elnök volt.

A gradsubotica.co.rs szabadkai hírportál tudósítása szerint feltűnt, hogy egyes korábbi helyi tisztségviselők, de az egyházak képviselői sem jelentek meg.

Nikolić beszédében a történelemre és a bunyevác kisebbség helyzetére összpontosított.

“Szerbia autochton délszláv nemzetként ismeri el a bunyevácokat. Nem vagytok ti sem szerbek, sem horvátok, hanem autentikus szláv kisebbség, amely saját kulturális identitással, folklórral, történelmi örökséggel rendelkezik”, mondta a szerb elnök, aki kitért arra is, hogy 1945 után megpróbálkoztak a bunyevácok erőszakos asszimilálásával is.

“Drága bunyevácok, a ti Szerbiátok, amelyben ma büszkén éltek, nektek és utódaitoknak is azt az otthont jelenti, amelynek alapjait a ti döntésetek alapján november 25-én fektették le, s amelyet Alkotmányunk tetőzött be. Soha senki nem veszélyeztetheti a ti, a mi közös otthonunkat”, mondta Nikolić, s minden jót kívánt az ünnep alkalmából, amely – mint fogalmazott – arany betűkkel van beírva a bunyevácok és Vajdaság, de Szerbia minden polgárának történelmébe is.

Maglai Jenő szabadkai polgármester alkalmi beszédében kiemelte, hogy a megrázkódtatások ellenére bunyevácok mindig meg tudtak erősödni – ő ilyen eseménynek tartja azt, hogy a bunyevácok pártja része az új szabadkai hatalmi koalíciónak, tudósít a Pannon RTV.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere szerint a bunyevácok egyik legnagyobb érdeme, hogy a nehéz idők ellenére is mindig meg tudtak erősödni. Véleménye szerint nagy a jelentősége annak, hogy Tomislav Nikolić a jelenlétével tisztelte meg az ünnepséget. „Az utóbbi időben sok akadály gördült a bunyevác nemzeti közösség elé, több oldalról. Azonban az utóbbi események, a hatalom átrendeződése Szabadkán a közösség javát szolgálják.”

A nagy népgyűlés, amelyet 1918. november 25-én tartottak Újvidéken, a bunyevácok négy nemzeti ünnepének egyike. Ezen a napon született döntés Bácskának, Bánságnak és Baranyának Szerbiához való csatolásáról. A népgyűlés munkájában akkor 757 képviselő vett részt, 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 3 sokác, 2 horvát, 6 német és egy magyar. A népgyűlési döntést követően Vajdaságot december 1-jétől a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták és új közigazgatási formák jöttek létre.