Falunapi ünnepség keretében emlékeztek a horgosiak az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra és annak mártírjaira. Az esemény a Kossuth-emléktábla koszorúzásával vette kezdetét, majd a megjelentek a Kárász család kriptájánál emlékeztek meg a 170 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről, és ott is elhelyezték a kegyelet virágait. Ezt követően a Művelődési Ház nagyszínpadán ünnepi műsorra került sor.

A horgosiak tíz éve ünneplik március 11-én a falu napját, tájékoztatott Sors Róbert, Horgos helyi közösség tanácsának elnöke.

„Horgos megalapítása 1771. március 11-ére datálódik, amikor Kárász Miklós gróf megvette ezt a területet Mária Teréziától. Ezt az ünnepet egy évtizeddel ezelőtt tettük erre a napra, korábban október 10-én, Horgos második világháborús felszabadításának napján volt. Március 15-e közelsége okán néhány évvel ezelőtt ezt a két jeles napot összevontuk és együtt ünnepeljük. Mint mindig, ezúttal is két helyen koszorúztunk: a Kossuth-emléktáblánál és a Kárász család sírboltjánál a helyi katolikus templom épületében, ahol a falualapító Kárász Miklós mellett Kárász Benjámin is nyugszik, aki a forradalom idején Szeged főispánja volt. Azt is tudni kell, hogy két héttel Kossuth halála után Horgoson egy utcát neveztek el róla, ami a mái napig az ő nevét viseli, annak egyik saroképületén van a Kossuth-emléktábla is. Az ünnepi műsor egy történelmi prezentációval kezdődött, amelyben bemutattuk Horgos alapítását és múltját, ami azért is különleges volt, mert a Kárász család egyik ifjú leszármazottja tartotta a bemutatót. Őt egy másik bemutató követte, amelyben megismerkedtünk a Horgosról elszármazott színészekkel, majd a zene és a tánc vette át a főszerepet, amikor is a helybeli Bartók Béla Művelődési Egyesület tagjai, az óvodások és a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai léptek közönség elé, de bemutatkoztak a zeneiskola növendékei is. A Művelődési Ház előterében az érdeklődők egy kiállítást is megtekinthettek a falu múltjáról és jelenéről valamint a 80 éves művelődési egyesületet is megismerhették a kiállított fotókon keresztül. A múltunk és jelenünk megismeréséből talán következtetni lehet arra is, milyen lesz majd a jövőnk” - mondta a falu első embere.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc horgosi vonatkozásairól Vass Zoltán horgosi történésztől kértünk felvilágosítást.

„A szabadságharcról még csak voltak információik a helybelieknek, de magáról a forradalomról, annak kitöréséről és alakulásáról csak késve értesültek, hiszen az információk áramlása közel sem volt olyan gyors, mint manapság. Jobbágyfaluról lévén szó, a horgosiak nem is igazán értették a korabeli törvényeket, ebből eredően magukat az eseményeket sem. Az egyház volt az, amely szinte a kezdetektől a forradalmi eszmék mellé állt, így papjain keresztül a templomokban tudatta az emberekkel, mi is történt, történik valójában, milyen átalakulások következhetnek be. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyon fontos, mondhatnám sarkalatos pontja nemzeti történelmünknek, mert ez volt tulajdonképpen a modern magyar nemzet megszületése. A forradalom idején szinte egy nap alatt megváltozott annak a fogalma, ki a magyar, ki a magyar nemzet tagja. Ez korábban kizárólag a nemességhez kötődött, a forradalmi vívmányoknak köszönhetően azonban a nemzet egyfajta nyelvi, kulturális közösséggé vált, amelybe mindenki beletartozhatott, aki úgy érezte, hogy ott a helye” - vélekedett a történész.

A forradalmi eszmék mai vonatkozásairól Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, a község elnöke szólt.

„A mai korra átvetítve úgy gondolom, hogy annak a bátorságnak, összefogásnak és hazaszeretetnek kellene erőre kapnia az emberekben, ami a forradalmárokban annak idején lángra kapott. Természetesen ma nem szabadságharcról és szerencsére nem háborúról beszélünk, azonban az elvándorlás és egyáltalán azok az események kapcsán, amelyek az utóbbi években, sőt még mindig nyomasztják a vajdasági magyarságot, kellene párhuzamot vonnunk, és összefogva, egymás vállát megtámogatva szembenéznünk azokkal a kihívásokkal, amelyekkel manapság szembesülünk. Szerintem ha ez megtörténne, amin mindig dolgozunk és én is mint polgármester azon dolgozok a saját községemben, akkor sokkal könnyebben és egyszerűbben tudnánk áthidalni a ma problémáit.”

A horgosi megemlékezésen a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a magyarkanizsai községi önkormányzat, a horgosi helyi közösség és a mórahalmi Kapocs Népfőiskola képviselői helyeztékerl a kegyelet virágait az emlékhelyeken.

Bödő Sándor