Szabadkán a második világháborút követően elkobzott vagyon közel felét származtatták vissza tulajdonosaiknak vagy az örökösöknek.

Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásával foglalkozó egyesületnél azt mondják, nincsenek megelégedve a restitúció folyamatával, mert nagyon kevés mezőgazdasági földterületet adtak vissza, amit pedig Szabadkán a legtöbben követelnek, mindezt pedig a rosszul szabott törvény miatt, amit módosítani kell.

A Szabadkai TV tudósítása szerint összesen 119 üzlethelyiséget, hat épületet, hat lakást, 3000 négyzetméter építési telket és 850 hektár mezőgazdasági földet adtak vissza.

Milan Uzelac, az egyesület elnöke azt mondja, a legnagyobb probléma az, hogy rosszul fogalmazták meg az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvényt, Szabadkán pedig éppen a mezőgazdasági földek a legproblematikusabbak, mert az állam elidegenítette őket.

Az állam 2,5 milliárd eurót irányzott elő a kárpótlásra, azonban a becslések szerint, ha a törvény megmarad ilyennek amilyen, 13,6 milliárdra lesz szükség, ami rossz az államnak is, s azoknak is, akik követelik vissza a vagyont, magyarázza Uzelac. Az idén kellett volna, hogy elkezdődjön a természetben nem visszaszármaztatható vagyon utáni kárpótlások kifizetése, azonban elhalasztották 2019 elejére. (Szabadkai TV)