Számos polgár, tisztségviselő és politikus jelenlétében avatta fel ma Újvidéken Aleksandar Vučić szerb elnök és Miloš Vučević, Újvidék polgármestere I. Karađorđević Péter király szobrát, Vajdaság Szerb Királysághoz csatolásának századik évfordulója alkalmából. Előtte megnyílt a Vajdaság Szerbiához csatolásának emléket álltó múzeum és park.
„Érezhető, hogy Szerbiára ma is több oldalról gyakorolnak nyomást, én viszont csak annyit mondanék, Szerbia tisztában van erejével, s tudjuk, hogy nem mi vagyunk a legnagyobbak, se nem tartozunk a legnagyobbak közé, de tudjuk, hogy Szerbiát soha senkinek nem sikerült leigáznia, azoknak sem fog, akik ma próbálkoznak” – üzente felszólalásában Aleksandar Vučić szerb elnök.
Megköszönte a polgároknak, hogy kiállnak országuk és népük mellett, ugyanakkor leszögezte, „Vajdaság Szerbián kívül soha nem fog máshoz tartozni”.
A szoboravatón felszólalt Miloš Vučević, Újvidék polgármestere is, Lazar Ristovski színész pedig I. Péter király Prizrenben elmondott beszédéből adott elő egy részletet.
Az évforduló alkalmából ma délelőtt Újvidéken megnyílt a Vajdaság Szerb Királysághoz csatolásának emléket állító múzeum, amelyben állandó kiállítás látható a száz évvel ezelőtti történelmi eseményekről és szerelpőiről, festmények, fényképek, öltözékek és egyéb emléktárgyak tekinthetők meg. A múzeumot és a hozzá tartozó parkot Maja Gojković, a köztársasági parlament elnöke és Igor Mirović tartományi kormányfő nyitotta meg.
A századik évforduló alkalmából Újvidéken szervezett rendezvénysorozat ünnepi akadémiával zárult a Szerb Nemzeti Színházban. Beszédet mondott Aleksandar Vučić és Igor Mirović, valamint Milorad Dodik, a bosznia-hercegovina háromtagú elnökség szerb tagja. (RTV)

A valóságban Vajdaságot nem lehetett 1918-ban a Szerb Királysághoz csatolni, mert előbbi akkoriban jogilag, önálló entitásként nem létezett. Arról viszont már lehet beszélni, hogy a Bácskát, Bánságot és Szerémséget (vagyis egy másik állam déli területeit) csatolták el. Az utódállamok még mindig szeretnek történelmet hamisítani.
Miért nem Prizrenben tartott beszédet, mint annak idején a királya ?